A bíboros, esztergom-budapesti érsek a Ferenc pápa által megnyitott, jövő vízkeresztig tartó szentévről szólva kiemelte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közösségi napján Esztergomban, hogy a szentév mottója a "remény zarándokai", de itt nem a hétköznapi reményről van szó, hanem a keresztény ember életének értelmet adó reményről - írta összefoglalójában az MTI.
A keresztény ember azért a remény embere, mert hisz az evangéliumban, az evangélium pedig az az örömhír, hogy Krisztus föltámadt, és mi is föltámadhatunk, ha Krisztushoz csatlakozunk - tette hozzá Erdő Péter.
Ez a remény sajátos keresztény életszemléletet jelent - mondta. A hanyatló római kultúra idején az emberek azt mondták, holnap úgyis meghalunk, vége mindennek, ezért élvezni kell az életet. Ez az életszemlélet ma talán még jellemzőbb, sokan vallják, hogy mivel hosszú távon semminek nincs értelme, egyetlen célja van az életünknek, hogy "most jól érezzük magunkat". A hívő ember számára azonban az örök élet hosszú távú célt és reményt ad - fejtette ki.
Erdő Péter a szentév és a zarándoklatok kapcsolatáról szólva kitért arra: a keresztény ember számára a zarándoklat jó alkalom ennek a reménynek a megélésére. Szólt arról is, hogy szemben a sétával, a zarándoklatnak mindig célja van, és nemcsak fizikai, hanem lelki célja is. Az igazi zarándok mindig valamilyen imaszándékkal indul útnak, és elérve célját, a kegyhelyen általában kér is valamit. Például a Szűzanya pártfogását egy beteg hozzátartozó számára, vagy egy nehéz helyzet megoldását.
Megjegyezte, ő is tapasztalta, hogy az ilyen kérések váratlan formában egyszer csak meghallgatásra találnak. Ehhez azonban az kell, hogy ne csak odafelé menet gondoljon a zarándok a szándékára, ne csak a zarándokhelyen imádkozzon érte, hanem utána is "nyitott szemmel" járjon és vegye észre az életében azokat a jeleket, amelyek választ adnak a kérésére - mondta Erdő Péter.
Ismertette: az első szentévet 1300-ban hirdették meg, majd kerek évfordulókon, később 25 évenként. Ilyenkor a római zarándokoknak bizonyos vallásos cselekedetekhez kapcsolva a pápa teljes búcsút engedélyezett.
A zarándoklat a bűnbocsánat elnyerésének feltétele volt, ami a középkorban igen komoly, költséges, időigényes, sőt, nem egyszer veszélyes vállalkozás volt. Tehát aki elindult egy zarándoklatra, az sok mindent vállalt. Ennek a római, szentévi búcsúnak a szokása később kiterjedt, és jelenleg a megyés püspököknek is joguk van az egyházmegyében kijelölni bizonyos templomokat, ahová a megfelelő imádságok mellett, ha elzarándokol a hívő, ugyancsak elnyerheti a teljes búcsút - magyarázta az érsek.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a 2025-ös jubileumi év során a búcsú elnyerésének helyei a Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, a Mátyás-templom, a máriaremetei kegytemplom, a pesti ferences templom, valamint a péliföldszentkereszti kegytemplom - közölte Erdő Péter.