Több magyar településen is vezettek már be helyi önazonosság védelméről szóló rendeletet egy 2025-ös törvény alapján, ami megadja az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy helyi rendeletekben szabályozzák, kik költözhetnek be, vagy milyen feltételekkel lehet lakcímet létesíteni a településen, de óvhatják a település „önazonosságát, hagyományait és értékeit” is.
A helyi rendelet megalkotásával a települések egyfajta településszerkezeti kontrolt is gyakorolhatnak, hiszen szabályozni tudják a lakosságszám-növekedést, de az autonómiájuk is erősödik, hiszen helyben hozhatnak döntést.
Mezőkeresztes
A vármegyében (sőt: egész Magyarországon) az első település Mezőkeresztes volt, ahol ilyen rendeletet hoztak, már június végén. A mintegy 3500 lakosú település képviselőtestülete kijelentette, hogy támogatja a helyben élők boldogulását, főleg azokét, akik a városhoz kötődnek vagy ott dolgoznak. A cél Mezőkeresztes hagyományainak és kultúrájának a megőrzése és a betelepülés korlátozása.
Az elővásárlási jogot azzal indokolta a városvezetés, hogy a helyi közterületek és közintézmények neveit, a településtörténet feldolgozását és a szimbólumokat megvédje. Emellett visszaszorítanák a spekulatív célú ingatlanfelvásárlást, valamint megtartanák a város népességnövelő képességét – írta meg annak idején a HVG.
A szomszédok is beleszólhatnak
A taktaharkányi volt a második önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, amely megalkotta saját rendeletét még augusztusban. A jövőben úgy vehet valaki házat a településen, hogy azzal kapcsolatban a helyhatóság vagy a szomszédok elővásárlási joggal élhetnek, valamint az illető betelepülési hozzájárulást fizet és szakképzettséget igazol.
Legalább érettségi kell
Szeptemberben Sátoraljaújhely is döntött. Mint fogalmaztak, az önkormányzat célja, hogy „a helyi életformát veszélyeztető, kívánatos mértéket meghaladó betelepülési hullámokkal, valamint az ingatlanszerzések aránytalan koncentrációjával szemben jogszerű, közérdeken alapuló, preventív és célzott eszközökkel biztosítsa a település társadalmi kohézióját, hosszú távú fenntarthatóságát és karakterének megőrzését”.
Itt szintén elővásárlási jogot vezetett be az önkormányzat. A betelepülőnek rendelkeznie kell folyamatos biztosítotti jogviszonnyal, ha nem magyar anyanyelvű, akkor is legalább társalgás szinten ismernie kell a nyelvet. Itt 100 ezer forint betelepülési hozzájárulást kell megfizetni ingatlanonként. Kizáró ok a büntetett előélet, a köztartozás, és ha nem rendelkezik legalább érettségi bizonyítvánnyal vagy középfokú szakképesítést tanúsító okirattal.
Lépett Felsőzsolca
Felsőzsolcán 2026. január 1-jén lép életbe a helyi önazonosság védelméről szóló rendelet (novemberben hoztak róla döntést), amiben rögzítik:
A helyi közösség hatékonyabban szeretné megvédeni életformáját a kívántnál nagyobb mértékű betelepülés és a spekulatív ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.
A rendelet kitér arra, hogy egy ingatlan „betelepülőnek vagy mentességet nem élvező személynek történő eladása (...) esetén Felsőzsolca város önkormányzat elővásárlási jogával élhet”. Az ingatlanvásárlásra vonatkozó kérelmet a város képviselőtestülete bírálja el.
Az önkormányzat a betelepülő számára egyszeri, 300 ezer forintos betelepülési hozzájárulást ír elő, a lakcím létesítése további 50 ezer forintba kerül. Ha esetleg valaki nem szeretné megfizetni a betelepülési hozzájárulást, azt ki tudja váltani egy minimum 100 órás társadalmi munkával a helyi polgárőrségnél.
További feltétel, hogy a betelepülő:
- igazoltan büntetlen előéletű
- nem áll büntetőeljárás alatt
- nincsenek köztartozásai
- a háztartásában az egy főre jutó jövedelem egyedülállóként eléri a 142 500 forintot, közös háztartásban élők esetén a 128 250 forintot
- befizette a betelepülési hozzájárulást
Továbbá csak olyan ingatlanba jelentkezhet be valaki, ahol rendelkezésre áll az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízhálózat, az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként van feltüntetve, illetve az épület nagyságának el kell érnie az egy főre eső 15 négyzetmétert.
Onga a következő
Legutóbb pedig Onga vezetése döntött. Itt elővásárlási jogot (sorrendben) a város önkormányzata, aztán az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa, végül a településen ingatlantulajdonnal rendelkező kapott.
A rendelet kiköti, hogy nem engedélyezhető lakcím létesítése, ha az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan zártkerti besorolású vagy zártkerti művelés alól kivett terület; az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanon lakóház nem szerepel; olyan ingatlanban, ahol az ott már bejelentett lakók számát is figyelembe véve az egy főre eső lakóterület kevesebb, mint 15 négyzetméter.
A betelepülőnek az alábbi feltételeket kell teljesítenie:
- a betelepülő, valamint a vele együtt költöző 12 évesnél idősebb személyek büntetlen előéletűek,
- a betelepülő és a vele együtt költöző felnőttek az elmúlt két évben legalább 365 napig rendelkeztek társadalombiztosítási jogviszonnyal, vagy más jogcímen jogosultak egészségügyi szolgáltatásra; ha ezek egyike sem áll fenn, akkor igazolni kell az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését,
- a kiskorú gyermekek után a betelepülő családi pótlékot kap,
- a betelepülőnek nincs köztartozása,
- és a betelepülő befizette a betelepülési hozzájárulást, aminek az összege 100 ezer forint. Lakcím létesítése esetén a hozzájárulás 50 ezer forint nagykorú személyenként. A kiskorúak mentesülnek a fizetés alól.
A törvény alapján mentesül a betelepülőre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az, aki:
- a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;
- bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;
- állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;
- nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;
- lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett;
- az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
- a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
- a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;
- az a)–g) pont szerinti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója
A mentességeket egyébként a fent idézett 2025-ös törvény állapítja meg, itt csak megerősítette a város vezetése. Ezeket a mentességeket valamennyi önkormányzati rendeletnél kötelező figyelembe venni. Az ongai rendelet január 12-én lép hatályba.
