Ugrás a tartalomra

Akkor és most...: A Dísz tér és a néhai kaptafagyár

Tajthy Ákos
Utoljára módosítva
2024. február 25. vasárnap 13:17
A XX. század első éveiben készült képeslap Szőke Pál bútorgyárát mutatja, amely az akkori Hunyadi utca páratlan oldalának utolsó két telkét építette egybe.

Már a századforduló előtt is asztalosműhely és kaptafagyár állt itt, területe a mai Malomszög utcai bérházzal szemben, a Szent István téri szökőkút helyén azonosítható. Szőke Pál műhelye volt az „első gőzerőre berendezett ajtó, ablak és műbútorgyára Miskolczon”, amely már 1895-ben reklámozta termékeit a sajtóban. A gyárban többször is pusztított a tűz, ezt követően a tulajdonosok mindig változtak. 1918-ban így került Reiner Dávidhoz, aki kaptafagyárat működtetett benne, de az 1930-ban megszűnt.

Ekkor már készen volt a Hunyadi (Nagy-Hunyad) utca rendezési terve, és a gyártelek a szabályozási vonalba esett. A tulajdonosnak kötelezni kellett magát, hogy gyárépületeit lebontja, s az üres telket átadja a városnak, vagy beépíti. Volt idő, amikor az üzem 80-100 munkást foglalkoztatott, s valóban „gyár”-nak számított, így a belvárosból ki kellett volna települnie. Ehelyett a tulajdonos elkészítette új, az akkori környezetbe már illő reprezentatív emeletes házát. A ház nem épült meg, a Reiner család valamennyi tagját deportálták 1944-ben, s Auschwitzból senki nem tért vissza közülük.

(Dobrossy István szövege, dr. Sáfrány Gy. József képeslapja Osztie Tibor fotója)

További hírek

Programok

Jelenleg nincsenek programok!