Májusban javában tart a madarak költési időszaka. Sőt lassacskán már az önállósodni vágyó fiókákkal is találkozhatunk a városokban, vagy a természetben egészen júliusig. Ennek ellenére az érzékenyítés csak lassan érezteti hatását azzal kapcsolatban, hogy az egyedül kószáló fiókák nem árvák és nem szükséges őket megmenteni.

- A madármentő helyek munkatársai a költési időszakban napi szinten tapasztalják, hogy elárvultnak tűnő fiókákhoz szeretnék őket riasztani. A városban és a parkokban leggyakrabban 13-14 napos, kis gombócnyi, még röpképtelen feketerigó fiókákkal találkozhatunk. Néha még az embertől sem félnek és odamennek elé csipogva, de aztán visszatérnek a fészekbe a szüleikhez, miután kipróbálták magukat – nyilatkozta szerkesztőségünknek Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás vezetője. 

– Azért ugrálnak ki a fészekből, hogy a ragadozók ne találhassák meg őket egy kupacban. Inkább elbújnak a környező bokrokban és az anyjuk ott eteti őket, mert megismeri a hívóhangjukat. Azonban, ha valaki elvisz a családjától egy ilyen kisrigót, amely valójában nincs bajban, az természetkárosításnak minősül, azaz bűncselekmény – emelte ki.

Hozzátette, hogy a tengelic, meggyvágó, erdei pinty és házi rozsdafarkú fiókáira is jellemző hasonló viselkedés, bár azok egy kicsit már tudnak repülni. 

Visszatehetjük a fészekbe

Elmondta, hogy a csupasz, tokos, szétcsúszott lábú, tátikázó, magatehetetlen, szenvedő fiókák azok, amelyeket lehetséges, hogy meg kell menteni. Az első lépés az, hogy érdemes megnézni, hogy felettük van-e még a fészek. Ha igen, akkor nyugodtan vissza lehet bele tenni őket. A madaraknak fejletlen a szaglása, így az emlősökkel ellentétben, ha megérinti egy ember a kicsinyüket, ők nem fogják megérezni és ugyanúgy nevelik tovább a kismadarat, mint előtte. 

Emlősöknél ugyanez szigorúan tilos, mert az állatmama az érintésünket, sőt akár már megközelítésünket követően eltaszítja az emberszagú kölykét. Ennek az az oka, hogy a ragadozókat bevonzza az emberszag, így a testvéreit veszélyeztetné a megfogott kölyök jelenléte az alomban. Az emlőskölykök házhoz szállítása pedig lopásnak minősül, mivel az erdő vadjai az illetékes vadásztársaság tulajdonában állnak – tudtuk meg. 

Sérülttel irány a mentőhely!

- A másik eset az, hogyha leszakadt fészket találunk, mondjuk egy vihar után és körülötte fekszenek a kipotyogott fiókák. Amennyiben látszik, hogy hol volt a fészek és még megvan az eredetinek egy része, akkor egy dróttal visszadrótozhatjuk a helyére. Utána pedig beletehetjük a fiókákat – ajánlotta a madármentő. 

- Amennyiben sérült madarat találunk, akkor szükséges riasztani egy mentőhelyet: madárállomást, vagy madárkórházat, nemzeti parkot, vagy állatkertet. Ilyen esetben egyébként törvényi kötelesség segíteni. Viszont mielőtt elszállítanánk a madarat a legközelebbi mentőhelyre, fel kell hívni az illetékes kormányhivatal természetvédelmi főosztályát és engedélyt kell kérni erre. Ez azért fontos, hogyha a rendőr megállít minket, tudjuk igazolni, hogy miért van nálunk egy sérült madár – magyarázta Lehoczky Krisztián. 

A természet teszi a dolgát

- Leszakadt fészek esetén vesszőkosarat is kitehetünk, amibe belehelyezhetjük a kiesett fiókákat. Utána a szülő ebben is tudja továbbetetni a kicsiket – fűzte hozzá Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. – A szülőmadár feladata, hogy az élet alapvető dolgaira megtanítsa a fiókáit és erre az ember nem képes. Ráadásul amellett, hogy ez bűncselekmény, a hazavitt fiókáknak nehéz olyan táplálékot adni, hogy később ne szenvedjenek hiánybetegségekben – fejtette ki. 

- A sérült madarakat pedig az esetek többségében nem lehet meggyógyítani, ezért jobb, ha hagyjuk a természetet haladni a maga útján. Ugyanez vonatkozik a ragadozó madarak jelenlétére a fészkek körül. A ragadozók hosszútávon hozzájárulnak az egészséges madárpopulációk kialakulásához, hiszen a gyenge és beteg fiókákat viszik el. A fiókákból éppen azért van ilyen sok, mert körülbelül a 70 százalékuk törvényszerűen elpusztul – húzta alá.