A január 6-ai vízkereszt után beköszöntött a farsangi idő és egészen a húsvétot megelőző nagyböjtig, azaz idén március 5. hamvazószerdáig tart. A paraszti kultúrában a farsang kiemelkedően fontos lakodalmi időszak volt.
- Jellemzően télen folyt a szövés, fonás a fonóházakban, ahol a lányok és asszonyok összegyűltek. Esténként énekeltek, táncoltak, játszottak - mondta Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum néprajzkutatója.
- Farsangkor szívesen látogatták meg őket alakoskodó jelmezes csoportok. Ők előadhattak különböző tréfás jeleneteket, mint például a betyárfarsangoló, betyárokkal és pandúrokkal, vagy állatalakoskodás – gólya, kecske, ló, medve – képében. Előfordulhatott medvetáncoltatás, vagy kéregetőket ábrázoló jelenet is – részletezte.
Középkori eredetű
Feltárta, hogy a farsangi alakoskodás gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza. Európában szokás volt a farsangi időszakban a társadalmi szerepek felcserélése. A szegényebbek gazdagnak, a gazdagok pedig szegénynek öltöztek. Sokfelé elterjedt jelmeztípusok kötődtek a tréfás lakodalomhoz, vagy temetéshez. A jelmezesek általában egy településen végigvonuló menetet képeztek.
- Az európai, leginkább mediterrán főúri kultúrához kapcsolódik a farsangi karneválok hagyománya is, amelyek közül a legismertebb a Velencei Karnevál. A magyar farsang szó német eredetű és a 15. században használták először hazánkban. Mátyás udvarában már rendeztek jelmezbálokat – ismertette az etnográfus.
Farsangi ivókat rendeztek
- Észak-Magyarországon az egyik legfontosabb népszokás a farsangi köszöntés volt. Házról házra jártak a legények kisebb csapatokban összeverődve. Általában fogadtak zenészt, vagy ők maguk készültek citerával és köszöntő énekeket daloltak, verseket szavaltak. Termékenységet, bőséget kívántak a háziaknak és cserébe adományokat gyűjtöttek, különböző ételek - szalonna, kolbász, sonka, sütemények és farsangi fánk - formájában. Ezekből aztán a farsangi napok estéjén mulatságot rendeztek – foglalta össze.
- A palóc vidékeken ezt farsangi ivónak hívták, mert italoztak és táncoltak. Jellemzően ez a farsang utolsó három napjára – vasárnap, hétfő, kedd - esett, amit a farsang farkának hívtak. Ma már ez inkább a farsang utolsó hétvégéje – emelte ki.
Ma turisztikai attrakció
Felidézte, hogy Sajónémetiben őrződött meg a jellegzetes rabvágás, ami egy dramatikus színjáték, a falun végigvonuló farsangi menet lezárásaként. A menet végén tréfás igazságszolgáltatásként, vicces bírósági tárgyalást, majd lefejezési jelenetet játszanak el. A falu lakosainak összes bűnét és minden rosszaságot az elítéltet alakító ember fejére olvassák. Aztán az elítélt kobakjára egy gömöri fazekat tesznek és a hóhért játszó szereplő azt üti le egy fakarddal.
Hozzátette, hogy a mohácsi busójárás, a mohai tikverőzés, a pártában maradt lányokat kicsúfoló vendvidéki rönkhúzás, valamint a Heves vármegyei novaji renélés országosan ismert még. Utóbbinak központi eleme egy tréfás lakodalmi játék és farsangi menet, miközben a jelmezes szereplők bekormozzák a bámészkodókat.
- A zártabb közösségek, tudatos hagyományőrzésének köszönhetően bizonyos vidékeken máig megmaradtak a farsangi népszokások. A farsang megünneplését azonban leginkább az oktatási intézmények – óvodák, iskolák - emelték át a jelenkorba. A miskolci Kocsonyafesztivál pedig téli utcabálnak tekinthető, ami időpontválasztását tekintve kötődik a farsanghoz. Továbbá a kocsonya kapcsán, ami egy tipikus népi farsangi étel – jelentette ki Tóth Arnold.
