A Nő a Siker Alapítványt azért hozták létre, hogy problémákról, konfliktusokról szabadon beszélhessenek, hogy legyen fóruma a női szerepekről való vitáknak. A szervezet alapítója, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő a csütörtöki konferencia megnyitó beszédében elmondta, a 21. század elején olyan új világ kezd kibontakozni a szemünk előtt, amely egyre inkább tagadja a különbségeket és a különbségek jelentőségét. – Ebben a környezetben arról beszélni, hogy az európai nő – az más, talán merész vállalkozásnak tűnik. Természetesen azzal, hogy azt mondjuk, hogy az európai nő más, nem akarunk senkit megbántani, pláne megbélyegezni. Pusztán azt akarom érzékeltetni, hogy a női szerepeknek kulturális alapjuk van; Európában a női szerepek jelentősen eltérnek más kultúrák mintáitól. Ezek a szerepek a görög-római kultúrára, majd pedig döntően a kereszténységre, a Bibliára építkeznek. Azt pedig, hogy a vallás döntően befolyásolja a szerepeket, mi sem mutatja jobban, mint hogy más kultúrákban is így van ez – mondta Csöbör Katalin.

A politikus úgy fogalmazott, továbbra is szeretné azt a női életformát, ahol a férfiak előreengedik a nőket az ajtóban, feladják és lesegítik róluk a kabátot. – Én természetesen viszem a háztartást, gondoskodom a gyerekeink neveléséről. Ők pedig mamának szólítanak, és az apjuk sem „szülő 2”. Emellett megpróbálom kiteljesíteni az egyéni karrieremet is, és bebizonyítom, hogy a munkában is megállom a helyem mindenféle kvóta nélkül. A pozitív diszkriminációt meghagyjuk a hátrányos helyzetűeknek. A családalapítás és a gyermekvállalás mellett még egy dolgot tartok fontosnak. Úgy kell a következő generációt felnevelnünk, hogy az testi-lelki egészségben nőjön fel; meg kell tanítanunk nekik, hogy életvitelük kialakítása önző módon ne csak saját magukról vagy legfeljebb saját családjukról szóljon, hanem tanulják meg óvni tágabb környezetüket, környezettudatosan, egészségtudatosan élni és így továbbadni azt a rákövetkező generációnak – összegzett Csöbör Katalin.

A konferencia előadói között volt Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője, valamint Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke.

Varga Judit, a miskolci születésű háromgyermekes családanya és egyben politikus elmondta, Brüsszelben élt kilenc évet, ahol számos nővel találkozott különböző szerepekben. – Nagyon sok tapasztalatot szereztem arról, hogy bárhol is éljünk Európában, mi, nők ugyanazok vagyunk. Ugyanazokkal a kihívásokkal, ugyanazokkal a problémákkal küszködünk, és adott esetben ugyanazokat az örömöket is éljük át. Örömeink forrása alapvetően a család és a gyerekeink. Bizton állíthatom, hogy egy olyan társadalomban, amelyben a keretek adottak, a kormányzat biztosít jogokat arra, hogy egy nő szabadon kiteljesítse önmagát, vágyai szerint éljen, akkor ő a kezébe tudja venni a sorsát – hangsúlyozta Varga Judit, aki hozzátette, szerinte Európában nagyon jó nőnek lenni.

Ahhoz, hogy ez így is maradjon, el kell hárítanunk a veszélyt – ezt már Lomnici Zoltán mondta, aki felelevenítette a női mozgalmak történetét.  – A 19. században harcoltak a választójogért, az egyenlő bérekért. A szüfrazsett mozgalom, a feministák valóban elértek fontos eredményeket. Ezzel kapcsolatban azonban el kell mondani, hogy egy másik tendencia is érvényesül az Európai Unióban: olyan kultúrák jelennek meg, amelyekben a nők helyzete sokkal nehezebb – mondta az alkotmányjogász, aki hozzátette, a harmadik országbeli emberek folyamatosan tüntetnek a nők jogai ellen. – Tehát eltérő kultúrák szempontjából azt mondhatjuk, hogy Európa nyugati része most egyfajta olvasztótégely kezd lenni. Az arab világból számos férfi érkezett ide az elmúlt időszakban, ők egy olyan kultúrát hoznak magukkal, és adott esetben erőszakosan terjesztenek tovább, amely nem kompatibilis a zsidó-keresztény kultúrával. A kultúránkban kivívott jogok veszélyeztetése pedig több mint bűn az Európai Unió vezetése részéről – hangoztatta.

Járóka Lívia a nők jogainak képviseletéről beszélt előadásában. – Ez száz év alatt rengeteget változott, de rengeteg a tennivaló. Magyarországon az elmúlt három-négy évben számos jó gyakorlat valósult meg: a családi adókedvezmény, a családi bölcsődék, napközik, a részmunkaidő, a távmunka, a három éves kortól kötelező óvoda, a Csok, a szűrővizsgálatok... Van mire támaszkodnunk, van mit megmutatnunk Európának – mondta a politikus, aki hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartotta már az elejétől kezdve, hogy az utódainak megteremtse a lehetőséget a női vezetésképzésre, ezért ösztöndíjprogramokat hozott létre.

A délelőtti konferencia délután workshopokkal folytatódott, majd este gálavacsorával zárják a napot. A nőnapon a DVTK Stadiont látogatják meg a konferencia résztvevői.