A Bükki Nemzeti Park szerint sok értékes növény és rovarfaj pusztulhatott el – írta meg helyszíni riportjában a 444.hu.

A tűzvész a Kecskeláb-rét fenyveséből indult. Ilyen szárazságban a fenyők eleve gyúlékonyabbak a száraz tűlevelek, a tobozok és gyanta miatt. Ráadásul ebben az erdőben is komoly károkat okozott, amikor 2017 áprilisában hirtelen nagy mennyiségű hó zúdult a fákra, ezért sok kidőlt fát ki kellett venni, a megmaradtak között pedig sok csontszáraz faág maradt – emlékeztet a sokszinuvidek.24.hu. 

Az egyik helyi erdész becslése szerint 10-20 évre lenne szükség, hogy a terület regenerálódjon, de a klímaváltozás miatt ma már sokkal nehezebb új erdőket telepíteni a napnak ennyire kitett területeken.

– A magasabb hegyvidékeinken, például a Bükk-fennsíkon zömmel lucfenyőt telepítettünk Trianon után, amely fafaj kifejezetten a hűvös, csapadékos klímát kedveli, hazánk melegebb tájain a klímaváltozás nélkül sem "érezné otthon" magát. Azzal együtt viszont meg van a sorsa pecsételve. Az erdőgazdaságok is próbálják a lucfenyvesek helyett visszahozni a tájra jellemző őshonos fafajokat, főként a bükköt. Sajnos azonban az erdőfelújítások is fokozottan tűzveszélyesek, ezért amíg fel nem nőnek az új erdők, a kockázat magas marad – nyilatkozta a portálnak Gálhidy László, a WWF erdészeti programjának vezetője.

Az erdészek most is azt figyelték, vannak-e még olyan fenyőmaradványok, amik még lángra robbanhatnak, mert néhány belülről még izzik tovább, sokáig szinte észrevétlenül, majd hirtelen újra kigyullad. Ennek oka, hogy korábban olyan gyökérrontó taplógomba támadta meg őket, ami belülről rohasztja el őket, miközben halad felfelé a tövükben.

Az Erdészeti Tudományos Intézet becslése szerint 2010-re a bükkösöknek alkalmas területek az országban 5,5 százalékról 2,1 százalékra csökkent. 2050-re az Északi-középhegység és a Kőszegi-hegység magasabban fekvő területein maradnak meg csak, mivel a többi részen nem lesz fenntartható a megfelelő talaj- és légnedvesség.

Gálhidy úgy látja, hogy a védett területeken egységes erdőültetvények helyett őshonos fafajú, vegyes összetételű erdőket kellene létrehozni. Ahol a gazdálkodásé a főszerep, ott is fontos cél kellene legyen a hagyományos tarvágásos üzemmód meghaladása, mert amikor összefüggő területekről egyszerre termelik le a fákat, az egész tájak klímáját teszik szárazabbá, sok más negatív hatásuk mellett.