1

Mint ismeretes: még március végén jelentette be a városvezetés Tapolca szívében, hogy hozzálátnak a Barlangfürdő közvetlen közelében található őspark fejlesztéséhez – a deklarált cél az volt, hogy méltó turisztikai központtá alakítsák az övezetet. A projekt konzorciumban, az önkormányzat és a Miskolci Egyházközség összefogásával valósulhat meg.

Pontosabban fogalmazva egy része már meg is valósult, miután a helyreállítás/újjáépítés/átalakítás másik markáns eleme az az Akropolisz Szabadtéri Színpad, mely nyári színházi előadásaival Miskolc kulturális életének régóta nélkülözhetetlen szelete. A június elejéig véghez vitt infrastrukturális fejlesztéssel a Miskolci Egyházközség tulajdonában és kezelésében álló létesítmény pódiuma immár alkalmassá vált a magasabb technikai igényű előadások megtartására, ily módon a felvonultatott programok köre is bővülhet.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita, illetve Szocska Ábel, a Nyíregyházi egyházmegye megyéspüspökével celebrált felszentelést követően a Miskolci Egyházmegye megyéspüspöke osztotta meg ünnepi gondolatait a sok évtizedes hagyományú szabadtéri színpad előtt megjelentekkel. Orosz Atanáz rámutatott: a görögben az akro előtag a magas csúcson lévő városrészre utalt – de olykor a kiválót, a legszélsőt, a legfölsőt is értették alatta.

Mária Terézia 1776-ban a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyének adományozta a Tapolcai Apátságot. 1997-ben a görögkatolikusok visszakapták a korábban püspöki nyaralóként és papi otthonként is számontartott épületet. Ekkor alapította meg a Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus a Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégiumot. 2015-ben újra elindították az Akropolisz Szabadtéri Színházat, ami nemcsak a ’80-as évek népszerű nyári színházát élesztette újra, de a kezdeményezők szándéka volt, hogy nívós szórakozásra invitálja hívőket és nem hívőket egyaránt. A létesítményt jelenleg a Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális Diákotthon üzemelteti. Egy szezonban közel tízezer ember fordul meg itt. 

– Az ókori embernek az akropoliszra kellett fölmennie, hogy az Istenséggel szembesüljön, hiszen városról városra azt remélték, hogy a fellegvárban, a királyi erődön belül találkozhatnak az istenivel – emlékeztetett a helyi vallási vezető. Majd felelevenítette, amint Szent Pál apostol a keresztény igehirdetők közül vélhetően elsőként járva az Akropolisznál nem ragadt le a sok évszázados remekműnél: „Szétnézett, mindent alaposan megnézett, de továbbment a hegyoldalon lévő Areioszpagoszhoz, s az ítélet helyére vitte az ő Evangéliumát.”

A „Miskolctapolca turisztikai fejlesztése” című projekt 100 százalékos mértékben az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A támogatás összege 628 millió forint. A tavasszal indult komplex felújítás a tervek szerint egy éven keresztül tarthat. Az Akropoliszra eső munkálatokkal már idén végeztek.

Soltész Miklós szerint akárcsak az ókorban, napjainkban is az egyik legfontosabb kérdés, hogy azokat a csodálatra méltó építményeket, melyeket hatalmas mesterek nagyszerű ügyességgel megépítettek, majd átadtak nekünk, milyen tartalommal tudjunk feltölteni. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte: az athéni építménynek az évezredek elteltével lelki tartalma alig maradt, s abban az értelmében kiüresedett, amiért építették, amit üzenni szerettek volna vele – mindennek pedig az akkori társadalom is kárát látta.

– Nagyobb lett a színpad, impozáns fedést kapott, a padokat székekre cserélték, újak a burkolatok, zöldítették, parkosították az Akropoliszt – taglalta a szembeötlő változásokat a polgármester, aki úgy tapasztalja, rengeteg emlék köti e színtérhez a miskolciakat.

– Egy nagyváros számára kiemelten fontosak a kulturális intézményei. Nem csupán munkahelyek és termelőüzemek kellenek, hanem olyan terek is, ahol a jól végzett munka után az ember megpihenhet, barátokkal találkozhat, kikapcsolódhat és átélheti a katarzist egy-egy színdarab végén. Ahol feltöltődhet a lelke – vélekedett Veres Pál, aki szerint összeértek a város és az egyház erőfeszítései.

A munkaterv másik, a helyiek számára szembeötlőbb száláról röviden: a Hotel Kitti parkolójánál kezdődő, a Barabits-sétányt, az úgynevezett geometrikus parkrészt és az ősparkot, valamint a Csónakázó-tó környékét érintő munkálatok során sétányok újulnak meg, új utcabútorokat és pavilonokat helyeznek ki, de tanösvényt is kialakítanak.

– Nagy dolognak vagyunk részesei. Külön öröm, hogy a miskolctapolcai turisztikai projekt keretében születhetett újjá az Akropolisz – fogalmazott a városvezető, egyúttal köszönetet mondott, és sok sikert kívánt a Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális Diákotthonnak a létesítmény megújulásáért, annak jövőbeni működtetéséért. 

A fenti megszólalókon kívül még Csöbör Katalin országgyűlési képviselő és Makkai László kollégiumi igazgató vágta át a felavatást szimbolizáló nemzeti színű szalagot. Az ünnepélyt a Magyarock Dalszínház gálaműsora zárta.