Azt írták, hogy a madarakat - a közvélekedéssel ellentétben - nem azért etetik ilyenkor, hogy azok életben maradjanak, erre természetesen emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése - emelték ki. Ugyanakkor az MME felhívja az emberek figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.
A közlemény szerint az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a hidegebb időben megszokottnak.
Az énekesmadaraknak téli eleségként adható: napraforgó, alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó) - ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet; plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges és a madarakra nézve kockázatos lehet - hangsúlyozza a madártani egyesület.
Kezdődik a madáretetési szezon
Ez is érdekelhet
A fagyzónák bükki otthonában bőven fagypont alatti hőmérsékletet mértek
Az eddig mért leghidegebb hőmérsékletet azonban még csak megközelítettük.
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.