Több európai kormány is megkezdte az energiafogyasztás csökkentését célzó intézkedések bevezetését. Egyesek ezt már korábban is megtették, mások pedig most készítik elő őket. Brüsszel azt szeretné, ha Európa 45 milliárd köbméter gázt takarítana meg. Ezt kényszerűségből teszi, nem pedig környezettudatosságból, amit jól mutat az a tény, hogy az Európai Bizottság elfogadja, hogy több ország újraindítsa széntüzelésű erőműveit – tárgyalja az index.hu. 

A helyzet az 1973-as olajválságra hasonlít. Az is olyan inflációt váltott ki, amely véget vetett a gazdasági növekedés hosszúra nyúlt korszakának. A központi bankok gyorsan kamatemeléseket hajtottak végre. Richard Nixon, az Egyesült Államok akkori elnöke óránként 90 kilométerre korlátozta az autók sebességét, az Egyesült Királyságban éjjel elsötétítették az üzletek kirakatát. Akkor vezették be a nyári időszámítást és hozták létre a Nemzetközi Energiaügynökséget.

Magyarországon az egyik legsúlyosabb az orosz gázfüggőség az Európai Unióban 

A magyar kormány volt az egyetlen, amely elutasította az európai megállapodást, de augusztus 1-én számos korlátozás lépett életbe. A kormány felszabadította a stratégiai készletek egy részét, miután leállt a Mol százhalombattai finomítója. A lakosságon, a taxisokon és a mezőgazdasági erőgépeken kívül mindenkit kizártak a 480 forintos kedvezményes tankolásból, így a céges autókat is.

Folyamatosan töltik fel az ország gáztározóit. A stratégiai készlet teljes felszabadítása viszont nem lehetséges. Magyarországnak jelenleg 2 hónapra elegendő gáztartaléka van a tárolókban, ez a lakossági fogyasztást tekintve 4 hónapra elegendő. A legfontosabb intézkedés a rezsicsökkentés radikális visszavágása. Az átlag felett fogyasztóknak a piaci árat kell megfizetniük. Lakossági fogyasztóknál ez a villany esetében duplája, a földgáz esetében pedig a hétszerese a csökkentett árnak. 

Július végén Szijjártó Péter külügyminiszter Oroszországba utazott, hogy további gázszállításokról tárgyaljon Szergej Lavrov külügyminiszterrel. Egyébként a teljes Európai Unióban Magyarországnak az egyik legsúlyosabb az orosz gáztól való függősége. 

Minden európai államban takarékoskodnak az energiával

Az El País spanyol napilap összeszedte, hogy az Európai Unió országaiban milyen intézkedéseket vezettek be. Az Index bemutatta, melyik európai ország hogyan húzta meg a nadrágszíjat.

Németország: A legnagyobb európai gazdaság nagymértékben függ az orosz gáztól, a Bonni Egyetem számításai szerint a gázcsapok elzárása fél és három százalék közötti gazdasági visszaesést okozhat. Ennek enyhítésére a magánmedencék fűtését télen korlátozták, és számos város (például Berlin vagy Hannover) úgy döntött, hogy kikapcsolja az épületek és a műemlékek kivilágítását. A központi kormányzat azt javasolja az embereknek, hogy rövid ideig zuhanyozzanak, kapcsolják le otthon a villanyt, vagy autó helyett kerékpárral közlekedjenek. Egyes önkormányzatok kikapcsolják a meleg vizet az épületeikben, és 19 fokra korlátozzák a fűtést.

Franciaország: Az elnök, Emmanuel Macron előkészíti a rendeleteket az Energiagazdaságossági Terv kidolgozásához, amely szerint a következő két évben 10 százalékkal csökkentenék az energiafogyasztást. Egyelőre nem hoztak nyilvánosságra konkrét intézkedéseket. A kormány cselekvésére várva olyan városok, mint Párizs, már most arra kényszerítik az üzleteket, hogy zárják az ajtajaikat, illetve a szupermarketek ígéretet tettek arra, hogy nyitás előtt csak félig kapcsolják be a világítást, a legnagyobb igénybevétel idején pedig 30 százalékkal csökkentik azt.

Olaszország: Itt egyelőre a közszféra fogyasztását kívánják kontrollálni. Tervezik a közvilágítás korlátozását, a közhivatalok korábban történő bezárását vagy a műemlékek díszkivilágításának kikapcsolását. Ezen intézkedések közül több már a gyakorlatban is megvalósult olyan városokban, mint Torino. Rómában már kikapcsolták a Colosseum kivilágítását, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a takarékosság szükségességére.

Spanyolország: Múlt hétfőn a kormány jóváhagyta azt a tervet, amely tartalmazza a középületek termosztátjainak korlátozását (maximum 19 fok a fűtésnél és minimum 27 fok a légkondicionálásnál), az intézmények ajtóinak bezárását és a kirakatok lekapcsolását este 10 óra után. 

Benelux államok: A belga kormány egyik legfontosabb lépése az, hogy további tíz évvel meghosszabbítja az atomerőművek élettartamát. Ezenkívül júliusban bejelentettek egy takarékossági tervet anélkül, hogy sok túl sok részletet közöltek volna. Ez magában foglalja a zeebrugge-i LNG-terminál kapacitásának növelését is, hogy az uniós országokba exportálhassák a gázt. Hollandia a maga részéről májusban elindította „A kapcsolót is használhatod” kampányt, hogy felhívja a figyelmet az energiafogyasztás csökkentésének szükségességére, és olyan tanácsokat adjon, mint például a rövid zuhanyzás vagy a ruhák ruhaszárítókötélen való szárítása. Luxemburgban a kormány intézkedéseket készít elő a megtakarítások optimalizálására a középületekben, és tárgyalásokat folytat a munkáltatókkal arról, hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztást a vállalatoknál.

Portugália: E hónap végén ismertetik azt a tervet, amelyen az Energiaügynökség és a Környezetvédelmi Minisztérium dolgozik. Ez magában foglalhatja a középületek fogyasztásának csökkentését, valamint egy figyelemfelkeltő kampányt.

Horvátország: A balkáni ország a héten kiadta az energiatakarékossági útmutató ajánlásait. A középületekben itt is a fűtésnél 21 fokos, a légkondicionálásnál pedig 25 fokos maximális hőmérsékletet határoznak meg. Emellett a LED-izzók és a tömegközlekedés használatát kérik a lakosságtól.

Görögország: Kyriakos Mitsotakis kormánya olyan tervet jelentett be, amely magában foglalja a közvilágítás és a műemlékek világításának 10 százalékának kikapcsolását hajnali három órától. Spanyolországhoz hasonlóan 27 fokban korlátozzák a légkondicionálás minimális hőmérsékletét, és kérik, hogy a munkanap végén kapcsolják ki a számítógépeket az irodákban.

Finnország: Az állami irányítás alatt álló villamosenergia-elosztó szolgáltató a hónap elején bejelentette, hogy ha a hidegebb hónapokban problémák merülnek fel, rövid áramkimaradásokra kerülhet sor az ellátás szabályozása érdekében. Portugáliához hasonlóan a konkrét terv e hónap végén válik ismertté.

Dánia: Koppenhága már azelőtt energiatakarékossági intézkedéseket fogadott el, hogy az Európai Unió megállapodott volna a közösségi tervről. Ennek céljai között szerepel a megújuló forrásokból származó energia használatának növelése a középületekben, valamint a fosszilis tüzelőanyagok nélkül előállított energia felhasználásának megnégyszerezése.

Írország: Az ország orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége alig éri el a 3 százalékot. Áprilisban azonban tervet indítottak a szigetország által felhasznált energia 45 százalékát és 34 százalékát kitevő kőolaj és földgáz felhasználásának csökkentésére. 

Balti országok: A három északi állam még nem mutatott be takarékossági terveket, annak ellenére, hogy Észtország rendkívüli módon kitett az orosz energiának, vagy a múlt héten Moszkva bejelentette, hogy csökkentik a Lettországnak szállított gáz mennyiségét. Riga közölte, hogy az ország a telet a szomszédos Észtország és Litvánia LNG-termináljaiból származó üzemanyaggal vészelheti át. 

Ausztria: Több város, például Linz, már kikapcsolta a műemlékek és hidakat kivilágítását, hogy energiát takarítsanak meg, Bécs a közvilágítással kapcsolatos takarékossági intézkedéseket keres. Ezzel megelőzték a szövetségi kormányt, amely tervet jelentett be a fogyasztás csökkentésének előmozdítására a háztartásokban és a vállalkozásokban. Cserébe csökkentik a villamosenergia árát.

Lengyelország: Moszkva már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy elzárja a gázt Varsó elől. A lengyel hatóságok akkor közölték, hogy készen állnak, mert szeptemberben lejárnak az Oroszországgal kötött szerződések, és még az év vége előtt üzembe helyeznek egy gázvezetéket, amely Norvégiából hozza az üzemanyagot. Mateusz Morawiecki kormánya nem közölte további terveit, bár azt elmondta, hogy az ország 2015 óta energiadiverzifikációs programot alkalmaz, hogy ne függjön keleti szomszédjától.