Szellemjárás van a lakásunkban. Éjszaka a mosogató szárítójában felhalmozott tányérok is egymásra csúsztak. Megesik, hogy a konyhai lámpa is lengedezik, vagy a befőttesüvegek egymásnak koccannak a spájzunkban. Ne csodálkozzunk, mondja Tóth László, az ország egyik legismertebb szeizmológusa. Szerinte Magyarországon havonta átlagosan legalább száz kisebb földmozgás történik. Vannak, amelyeket csupán az érzékeny műszerek jeleznek, ám akad köztük sok olyan, amelyeket a rengés epicentrumában mindannyian megélünk.
Milyen is egy igazi földrengés, amikor a bátrabbak is pánikba esnek?
Jómagam az ország idáig legnagyobb földmozgását, a berhidait éppen a siófoki Ezüstpart egyik toronyházában éltem meg. Félelmetesen morajlott a föld, szirénáztak a parkolóban álló kocsik riasztói, a gardróbból pedig peregtek a bőröndök a fejemre. Pontosan 1985 augusztusában történt mindez a kora reggeli órákban, a Balaton partján. Ezt követően csaknem kora délig lepedőkbe burkolózva sétáltunk a parkban, s hallgattuk a rádiót. S nem igazán tudtuk, mi is történt.
Hihetetlen a mai információs rendszerben, hogy késő délutánig még csak egy rövid, száraz közlemény sem hangzott el minderről az éterben. A párt jóváhagyása nélkül egy apró hírt sem közölhettek arról, hogy egy fél országrészben megmozdult a föld. Emlékszem, kora délutánra, mire hazaértünk Miskolcra, itt még senki semmit nem hallott a berhidai házomlásokról. Működött a hírzárlat.
A szakember úgy tudja, a Dunántúli-középhegység és a Bükk között egy hatalmas törésvonal húzódik. Hogy ez mennyire egyenes, nehéz megállapítani, ez olyan, mint a cikkcakkos tengerpart, amely a magasból amolyan szabályosan legömbölyített vonalnak látszik. A Bükk lábánál mindennaposak a föld rezzenései, de különösebb aggodalomra nincsen okunk. A környéken Aggteleken és az ukrán határnál vannak mérőállomások. Összesen húsz ilyen van az országban, s ha bárhol is veszélyt jeleznének, megvan az azonnali riasztórendszer.
A berhidai után utoljára 2010 –ben volt az országban még egy viszonylag jelentősebb földmozgás, szerencsére sem anyagi, sem személyi sérüléssel nem járt. Majd 2011-ben Oroszlánynál rengett a föld, az epicentrumban legalább hatos erősséggel. Ez sem okozott komoly kárt, mivel elég mélyen, a földben zajlott le.
Tóth László elmondta, a Föld átmérője 6300 kilométer, s mi ebből hiába jártuk meg a Holdat is, mindössze 10 kilométer mélységbe tudtunk lehatolni a bolygónkon. Nagyon kevés, de ez nem jelenti azt, hogy nem ismerjük eléggé a Földünk belsejét. Minden egyes földrengés olyan, mintha CT-felvétel készülne. Többek között ennek is köszönhető, hogy Paks térségében, ahol már most is működik az atomerőmű, ismerjük, mennyire biztonságos a földkéreg, arrafelé nagyobb, komolyan mozgástól nem kell tartanunk.
Tóth úr, aki már több helyszínen is élesben tanulmányozta a helyzetet, sajátos véleménnyel bír. Szerinte a betonépületek tökéletesen rengésállók, noha a telepítésükkor nem gondoltak ilyen kockázatos szempontokra. Úgy fogalmazott, minden attól függ, hogy az elemek illesztésekor mennyire ügyeltek a hegesztéskor a pontosságra, és sikerült-e teljesen rozsdamentesíteni ezeket a kapcsokat. Igazi rengésálló, flexibilis kapcsolódású elemekkel még csak Japánban építkeztek, így elmondhatjuk, a nagy földmozgásokat csupán a földszintes faházak képesek simán átvészelni.
