Az ünnepség a népkerti Országzászlónál kezdődött ahol katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti színű zászlót. Ezt követően koszorút helyezett el az emlékműnél Miskolc város nevében Badány Lajos alpolgármester, de koszorúztak még a megyei kormányhivatal, a Miskolci Egyetem, a Velünk a Város és a Jobbik képviseletében is. 

1

A megemlékezés ezután a Hősök temetőjében folytatódott, ahol a város, továbbá pártok, civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait, koszorúit Gömöry Árpád sírjánál, a II. világháborús hősök emlékművénél, az I. világháborús emlékműnél. Tiszteletüket tették még a résztvevők a 65-ös gyalogezred emlékművénél, majd a Hadifoglyok kopjafájánál is, és az '56-os emlékműnél is.

A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.

1

A Hősök napjáról
Az emléknap eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.