Ugrás a tartalomra

A nagy miskolci árvíz áldozataira emlékeztek

Tajthy Ákos
Utoljára módosítva
2020. szeptember 01. kedd 09:06
A Szent Anna téri emlékműnél a megyei levéltár történésze beszélt a 142 évvel ezelőtt történtekről.
Fotó: Végh Csaba

A 1878-as árvíz 142. évfordulójára emlékezett Miskolc önkormányzata hétfőn. 1878. augusztus 30-án az egész országot érintő esőzés elérte Észak-Magyarországot. Az esőzés mértéke felduzzasztotta Szinva és a Pece patakokat, és azok 1878. augusztus 31-én medrükből kilépve elpusztították Miskolc belvárosának nagy részét. A természeti katasztrófa 277 miskolci életét követelte. 

A nagy miskolci árvíz áldozatainak emlékére 1928-ban állítottak emlékművet Szent Anna téren, azóta augusztus végéhez közeledve évről-évre itt rója le kegyeletét Miskolc közönsége. Bodovics Éva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár történésze a hétfői megemlékezésen úgy fogalmazott, 142 évvel ezelőtt egyetlen pillanat alatt több ezer miskolci létbiztonsága kérdőjeleződött meg.

Megingott biztonságérzet

- Biztonság. Azt hiszem ez az a szó, ami kifejezi, hogy miért kötődünk egy helyhez. Van otthonunk, van munkánk, van mit ennünk, és ha baj van, van kihez fordulni. Az otthon az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat. Az árvíz ezt a biztonságérzetet ingatta meg, megannyi emberben. 1878 őszén jól tudta a miskolci városvezetés, hogy a hatalmas pusztítás után a helyreállítás gyorsaságának és sikerességének tétje nem csupán a város gazdaságának és mindennapi működésének újraindítása, hanem a biztonság megteremtése – jelentette ki.

Ennek érdekében nem a korábbi évek „tessék-lássék megoldásaihoz folyamodtak, hanem radikális, nagyszabású átalakításokra kötelezte el magát az akkori városvezetés. A jövő Miskolcába fektettek bele.” 

- Szeretünk erre az árvízre természeti katasztrófaként gondolni, ami egy rendkívüli vihar eredményeként rombolta le városunkat. A valóság azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ez a tragikus esemény hosszú évek, évtizedek kialakult szerencsétlen körülményei együttállásának volt köszönhető, melyekben sokkal meghatározóbb volt az emberi, mint a természeti tényező – mondta Bodovics Éva.

Cselekvési terv készült

Száznegyvenkét év tükrében már tudható: a hatalmas veszteségek mellett az árvíznek végül számos pozitív következménye lett Miskolcra nézve: rendezték a várost átszelő patakok medrét, és ez a folyamat összekapcsolódott a meder mellé és fölé épített veszélyesnek ítélt épületek (hidak, vízimalmok, mészárszékek) eltávolításával; az árvízvédelmi intézkedésekkel párhuzamosan a közegészségügyi viszonyokon is javítottak, nekiláttak Miskolc ivóvíz és szennyvízhálózatának megtervezéséhez és kiépítéséhez. Végül annak érdekében, hogy hasonló tragédiára soha ne kerülhessenek sor, árvízi forgatókönyv, cselekvési terv is készült, mely pontosan szabályozta a hatóságok, a katonaság és a lakosság feladatait vészhelyzet esetén. 

Képgaléria: Végh Csaba

A megemlékezés végén Miskolc önkormányzata nevében Veres Pál polgármester, valamint pártok, civil szervezetek, egyesületek képviselői helyeztek el koszorúkat az emlékműnél.

További hírek

Olvasnivaló

Programok