Az előterjesztésből kiderül: még 2013-ban a néhai Barna György, a Herman Ottó Múzeum, valamint a miskolci önkormányzat közötti adásvételi és ajándékozási szerződéseket azon koncepció mentén kötötték meg, hogy a „Kárpát-medence népviseletei” nevű gyűjtemény a múzeum Görgey Artúr 28. szám alatti épületében legyen látogatható.
Az akkori megállapodás 2023-ig szabott határidőt a városvezetésnek, hogy a gyűjtemény kiállítását és az azzal járó speciális tárolási igényeket biztosítsa. Ellenkező esetben a gyűjtemény tulajdoni jogától az önkormányzat elesik.
Miután a korábbi városvezetés és a múzeum a megfelelő helyszínt nem biztosította – bár az utóbbi években a megállapodást többször módosították a felek –, így a gyűjtemény tételei sem kerültek az önkormányzat birtokába. Sőt az elmúlt években azok már a Lézerpont Látványtárában sem látogathatók.
A gyűjtemény nagy részét képező népviseleti textíliák koruknál fogva speciális tárolást igényelnek, melynek a jelenlegi helyszín maradéktalanul megfelel – áll az indítványban. Így ugyancsak az épületegyüttesben prezentálnák a jelenleg még szintén az örökös tulajdonában álló kismesterségek gyűjteményét, amit a korábbiakhoz hasonlóan adományként ajánlott fel az önkormányzatnak.
– A legutóbbi örökösi döntés lényege, hogy a „Kárpát-medence népviseleteit” és a kismesterségek gyűjteményét ugyanott mutassák be, ez azonban a múzeum Görgey Artúr utcai ingatlanjában helyszűke miatt nem valósulhatna meg – ismertette kérdésünkre Borkuti László önkormányzati képviselő, tanácsnok, majd kiemelte: hazai és nemzetközi viszonylatban is nagyszabású érdeklődésre tartanak számot Petró Sándor és Köves István gyűjteményei, melyek az elképzelések szerint szintúgy a kiállítás állandó részei lennének.
– A közelgő 2023-as határidőn túl minden érv amellett szól, hogy az ingatlant az önkormányzat megvásárolja, ugyanis ennél a helyszínnél megfelelőbbet biztosítani nem tudnánk – ecsetelte a tanácsnok, miért is merült fel, hogy a Lézerpont Látványtár az önkormányzat tulajdonát képezze.
Hozzátette, ezzel Miskolc egy olyan komplex kulturális elképzelésnek és nemzetközi léptékben is jelentős művészeti-kulturális koncepciónak a megvalósításába vágna, mely a későbbiekben a gyermekek számára interaktív bemutatóhelyként működhetne.
Az előterjesztés tartalmazza az úgynevezett „Néprajzi Kincsestár - Nyitott Múzeum” koncepcióját, ami új muzeológiai irányvonalával, korszerű és színvonalas interpretációjával jelentős turisztikai attrakcióként, a város egyfajta közművelődési tereként is funkcionálna.
Az ingatlan átalakításához és felújításához, a tervezett komplex funkció megteremtéséhez szükséges további forrásokat a 2021 és 2027 közötti Fenntartható Városfejlesztési Stratégia keretében a Miskolc számára elérhető 31,35 milliárd forintból finanszíroznák. Az előterjesztés érvelése szerint az ingatlan megszerzésének szükségességét támasztja alá, hogy a pályázati konstrukciók az ingatlanfejlesztések esetében kifejezetten a pályázói tulajdonjogot preferálják.
A mintegy 2500 négyzetméteres ingatlanegyüttes jelenlegi tulajdonosa vállalja, hogy a 290 millió forintot négy részletben (2024 őszéig) teljesítse az önkormányzat. Az ingatlan jelenlegi bérlőivel folytatott jogviszonyából származó bevétele további fedezeti alapot szolgáltatna az önkormányzatnak még a források lehívása előtt – áll az előterjesztésben, hozzátéve: a jogügylet érvényességéhez elengedhetetlen a kormány előzetes hozzájárulása.
– A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának, L. Simon Lászlónak nemrég a városban tett látogatása is azt erősíti, hogy a vidéki múzeumfejlesztési projektek kapcsán a döntéshozók számolnak Miskolccal – összegezte Borkuti László.
