„Áfásszámla-igényét kérjük, előre jelezze!” – áll egy táblán a boltban. Erről pedig óhatatlanul két dolog jut eszembe. Az első, hogy az idézett figyelmeztetés egy hexameter. A másik, hogy az előrejelzés bizony nehéz kenyér. Történt ugyanis, hogy Budapest csatlakozott azon városok sorához, amik nem tartottak tűzijátékot augusztus 20-án. A többi a spórolás okán, míg a fővárost cserben hagyta a sámándobja. Az esőcsináló nem úgy táncolt, ahogy fütyültek neki, mondhatni. Amíg kormányzati részről a „Süss fel, nap!” kezdetű, jól bevált dalocskát akarták hallani a nemzeti ünnepen, addig az Országos Meteorológiai Szolgálat teljes hangerővel bömböltette a Thunderstrucket azt AC/DC-től. Végül a kettő közé állt be az időjárás Budapesten, és Rostás Szabika Csepereg az eső című slágere lett a dologból. A viharok kialakulásának az utolsó pillanatig megvolt az esélye, a Balaton tájékán például tényleg leszakadt az ég, de ez sem számított mentségnek.
2006-ban katasztrófa lett abból, hogy nem hallgattak az előrejelzésekre, a vihar lecsapott az ünneplő tömegre: a végeredmény rengeteg sérült és öt halott. Most ezt nem kockáztatták, egy jó döntéssel elkerülték a baj lehetőségét, bevállalva a presztízsvesztést és az anyagi károkat, de fejek így is hullottak. „OMSZ-em megáll” – gondolhatta az irányítási jogot gyakorló Palkovics László technológiai és ipari miniszter, és felmentette az időjárást előre jelző szervezet két vezetőjét 22-én. Nem sokkal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az eheti kormányinfón beszélt az esetről. Elmondta, Palkovics a döntését nem indokolta meg, majd kicsit később kifejtette, a kormány egyetért a döntéssel. Tények és szakmai indokok nem bontják a csapategységet, na. Gulyás szerint egyébként a szakminiszter régóta elégedetlen volt az OMSZ vezetőivel, ami érthető. Hát tényleg, milyen bolond egy időjárás volt az elmúlt években? A zöldek csak beszélnek a felmelegedésről, miközben a kormány cselekszik, és kirúgja a felelősöket. Aztán jön egy új főnök, akinek nincs meteorológus végzettsége, így szakmai hibát sem véthet. Probléma megoldva.
Mindemellett az első esetek egyike ez, amikor a be nem vált jóslásoknak, ígéreteknek vannak következményeik. Hazánkban ilyenre eddig kevés példa volt – és azok kedvéért, akiknek a zsebében már nyílik a fricska, pontosítok: nagyjából az elmúlt száz év vonatkozásában értem mindezt. Túl sok az előrejelzés, kevés az elbocsátás. Mintha már feladtuk volna a tetteket követő felelősség elvét, fel a napsütés iránti emészthetetlen vágyat. Mintha folyamatos viharban élnénk, amiben már az is reményt ad, ha valaki napsütésről beszél. Szóval jó az út, miniszter úr, de ne álljon meg, folytassa a számonkérést!
