A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) értékelése szerint a kormány meghátrált. Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben bejelentették, hogy a szakszervezet csatlakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által január 23-tól meghirdetett sztrájkhoz. A PSZ álláspontja szerint a szentgotthárdi tantestület a 29 pedagógusának az "egységes kiállásával bebizonyította, hogy nem lehet egy egész tantestületet kirúgni az amúgy is nagy pedagógushiány közepette".

Meglátásuk szerint az új szabályozás nincs összhangban a háborús veszélyhelyzet idejével, hiszen az jelenleg május végig tart, miközben a pedagógusokat nemcsak 2023. augusztus 1-jei, hanem akár 2024. augusztus 1-jei kirúgással is fenyegeti. "A PSZ most is egyértelművé teszi: a háborús veszélyhelyzetnek eddig sem volt és ezután sem lesz semmi köze az oktatásban dolgozók tiltakozásához!" - nyomatékosította az érdekvédelmi szervezet.

Úgy vélték továbbá, hogy a rendelet sérti a törvény előtti jogegyenlőséget is, mert a munkáltatókat jogtalan előnyben részesíti a munkavállalókkal szemben. A közlemény diszkriminatívnak minősítette, hogy az azonnali hatályú felmondás lehetőségét - időben - csak a munkáltató számára hosszabbítja meg, míg korábban 15 nap állt rendelkezésre a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt.

A PSZ értelmezése szerint a rendelet azokra is vonatkozik, akik 2023. január 13-a előtt vettek részt polgári engedetlenségben. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy "a visszamenőleges hatály minden alapvető jogot sért".
A rendelet indoklását a PSZ azért nevezte beszédesnek, mert - álláspontjuk szerint - "beismeri, hogy például egy kémiaszakos pedagógus annyit engedetlenkedhet, amennyit akar, hiszen úgysem tudnák pótolni az országos tanárhiány miatt".

A szakszervezet a kommünikében beszámolt arról is, hogy csatlakozik a PDSZ által január 23-ától meghirdetett sztrájkhoz. "A PSZ ugyanis korábban azt ígérte, addig nem hagyja abba a tiltakozó akciókat, ameddig nem teljesülnek a pedagógustársadalom, a szakszervezet követelései" - idézték fel, majd minden oktatásban dolgozót felszólítottak arra, hogy vegyen részt az egyhetes munkabeszüntetésben. "Amit 2022 nem oldott meg, azt megteszi 2023!"  -zárták közleményüket.

Előzmény:

Csütörtök este megjelent a Magyar Közlöny, benne pedig a kormányrendelet a köznevelési intézmények működését érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról.

Ennek lényege, hogy az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva szabályozzák az iskolában dolgozó közalkalmazottak elbocsátását. A munkáltatónak ezentúl nem 15 napja lesz kirúgni a szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegő pedagógust, hanem az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor gyakorolhatja a rendkívüli felmentés jogát vagy el is tekinthet tőle. Ez fontos változtatás, az eddigiekhez képest, amikor a munkáltatónak - elméletben - nem volt mérlegelési lehetősége. 

A rendelet péntektől lép életbe, ám visszamenőleg is alkalmazható. „Ha a rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás okáról a munkáltató e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett tudomást, de a tudomásszerzéstől számított tizenöt nap még nem telt el és a munkáltató a rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás jogát még nem gyakorolta” – írja a Magyar Közlöny.

A Belügyminisztérium (BM) szerint azért volt szükség a módosításra, mert jelenséggé vált a szándékosan törvénytelen munkabeszüntetés. 

A BM a rendelet megjelenésével nagyjából egy időben közölte az MTI-vel, hogy a köznevelésben a gyermekek, tanulók tanuláshoz való joga az első. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a köznevelési intézményben megkapja a törvények által előírt oktatást, nevelést. Hozzátették, az állam feladata, hogy a gyermekek tanuláshoz való jogát érvényesítse, és biztosítsa az oktatás-nevelés zavartalanságát.

Kiemelték, hogy Magyarországon a jogszerűen tervezett és végrehajtott – előre bejelentett, elégséges szolgáltatást biztosító – sztrájk és a munkaidőn kívül szervezett demonstráció a véleménynyilvánítás elfogadott, következmények nélküli formái. A Belügyminisztérium szerint egyes köznevelési intézményekben már jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti. Az a közalkalmazott (pedagógus), aki a véleménynyilvánítás törvénytelen formáját választja, a rendkívüli felmentésének alapját maga teremti meg – közölték, hozzátéve, hogy a munkáltató jogszabály alapján is rendkívüli felmondásra jogosult, ha a pedagógus kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi. A rendeletmódosítás nagyobb mozgásteret teremt a munkáltatónak a köznevelési intézmények zavartalan működése, a gyermekek oktatásának biztosítása érdekében.

A lényegi változás, hogy a módosítás több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra, és arra, hogy annak gyakorlásától eltekintsen, vagyis a munkáltató dönthet úgy is, hogy az oktatás zavartalansága érdekében nem azonnal él a rendkívüli felmondással, vagy akár nem is él vele. (MTI)