Robogóval érkezett az Avasról Szegedi Dezső a Zrínyi Ilona Gimnáziumba, hogy ott emelt szintű érettségit tegyen társadalomismeretből. A hatvanhét éves, Jászai Mari-díjas színművész már januárban elhatározta, hogy tágítani szeretné ismereteit. – Van egy kis társaságunk, aminek tagjaival közéleti témákról is szoktunk beszélgetni, ha összeülünk. Januárban jöttem rá, hogy kevés az, amit én erről a világról tudok. Így indultam el a társadalomtudományok felé. A Miskolci Egyetem felkészítő kurzust indított, amire jelentkeztem. Ez csodálatos élmény volt nekem, minden órát élveztem, mert olyan felkészültségű tanárokat ismerhettem meg, akikre felnézek. Aztán beadtam a jelentkezésemet az intézmény szociológia és kulturális antropológia szakára. Ehhez azonban emelt szintű vizsgát kellett tennem.
– Negyvenkét évvel ezelőtt érettségiztem a Földes Ferenc Gimnáziumban működő Dolgozók Gimnáziumában. Akkoriban tervben volt, hogy a Soproni Egyetemre megyek és a faiparban fogok dolgozni. Aztán beszippantott a színház, hiszen akkoriban is játszottam már, fadeszkákon. Így végül színész vizsgákat tettem, és ott ragadtam.
– Most pedig úgy döntöttem, társadalomtudományt tanulok majd, hiszen a fiam és a lányom is elvégezte a szociológia szakot az ELTE-n. Nekem a járványhelyzet jót is tett, mert az úgynevezett zoom-próbákon túl föl tudtam készülni az érettségire. A társadalomtudomány irgalmatlanul nehéz, de őrületes, fantasztikus tudást ad. Eddig nem is hallottam olyanról, mint objektív relatív depriváció. Aztán az ember elolvassa, előadást hallgat róla, és rájön, nem is olyan nehéz. Nagyon érdekesnek tartom az alapfogalmak definícióit: állam, jog, politika, törvény. S bár hiába a vesztesek nyugalmával jöttem, úgy érzem, már most nyertem, mert rengeteg dolgot megtanultam.
Szegedi Dezsőnek nem újdonság a tanulás, hiszen a szerepek szövegeit folyamatosan be kell magolni. Azt azonban elárulta, az értő tanulás teljesen más: itt kulcsszavakat kell tudni, nem szó szerint visszamondani a mondatokat.
