Tudatosan, úrvacsorával készülnek nagyböjtben a húsvétra
A protestáns egyházakban is fontos a 40 napos nagyböjt, de kevesebb liturgikus elem kapcsolódik hozzá, mint a katolikus egyházban; inkább a Szentírás útmutatásán van a hangsúly.
- Nagyböjtben mi, reformátusok is a húsvétra, Krisztus feltámadásának ünnepére készülünk, de nem írunk elő hústilalmat, hanem a hívek személyes fogadalmakat tehetnek – mondta Almási Ferenc, a Deszkatemplom gyülekezetének lelkipásztora. – Manapság gyakran félreértelmezik a böjt fogalmát, mert sokan fogyókúrát, egészségügyi tisztítókúrát értenek alatta. Azonban nem sok értelme van a testi böjtnek, ha annak nincs lelki vetülete, és nem az Istennel való kapcsolat erősítésére irányul.
- Az éhség megtapasztalása a hívő ember számára nagyböjtben lehetőséget ad, hogy imádságban helyet készítsen az Úrnak és Igét olvasson. Ugyanakkor lehet helyesen böjtölni úgy is, ha egy rossz szokásunkat szüntetjük meg. Például kevesebbet nézünk TV-t, telefonozunk, vagy internetezünk. Az így felszabadult időt jó cselekedetekre fordíthatjuk: meglátogathatunk valakit, szolgálhatunk, vagy belekezdhetünk egy lelki olvasmányba – részletezte.
Elmondta, hogy a református gyakorlatban a nagyböjt kezdetén nyer kiemelt jelentőséget a bűnbánat. Nagyböjt első vasárnapján úrvacsorás istentiszteletet tartanak, amire hétköznap délutánonként bűnbánati igehirdetéseken készítik fel lelkileg a híveket. A protestáns egyházaknál nincs fülbegyónás, mert azt vallják, hogy nem szükséges közvetítő a vétkek megbánásához. Viszont az úrvacsora szentség és a szent jegyek: a kenyér és a bor elfogyasztása előtt bűnbánati kérdéseket tesznek fel a híveknek az istentiszteleten. Emellett a hívők egymásnak is megvallhatják bűneiket a kisközösségekben, vagy lelkigondozói beszélgetést kérhetnek a lelkészektől.
Hozzátette, hogy a Deszkatemplomban minden nagyböjti vasárnapi istentiszteleten, hétfőtől szombatig szóló igeverses szórólapokat helyeznek el a padsorokban. Ezek segítenek jobban elmélyülni a Szentírásban és gondolatban elvisznek a húsvét lényegéig.
- A 40 napos böjtnek több bibliai párhuzama van. Legerősebb Krisztus elvonulása a sivatagba, amikor nyilvános szolgálatára készült. Az Ószövetségben több előképe van ennek. Például a választott nép negyven évig vándorolt a pusztában. Továbbá negyven napig ment Illés étlen-szomjan a Hóreb-hegyéig, ahol Isten megszólította, miután Jezabel királynő elől menekült. Jónásnak szintén negyven napig kellet prédikálnia Ninivében, hogy ha nem térnek meg, akkor elpusztul a város – sorolta a lelkipásztor.
