Nagyböjtben Jézus szenvedését érezzük át

A kereszténység legnagyobb ünnepét, Krisztus kereszthalálát és feltámadását, azaz a húsvéti ünnepkört előkészítő időszak a negyven napos nagyböjt. Ez hamvazószerda reggel kezdődik és az utolsó vacsora ünnepével, nagycsütörtök estével ér véget. A nagyböjt fontos bűnbánati idő az egyházi év során, amikor a hívek különféle lemondásokkal üresítik ki magukat, hogy közelebb kerülhessenek Istenhez.

- A Megváltó szenvedéseire, majd feltámadására készülünk minden évben a nagyböjti időszakban bűnbánattal és önfegyelemmel – mondta Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa, pasztorális helynök. – A böjt amellett, hogy kiüresít, egyfajta szolidaritás-vállalás Jézussal, aki meghalt értünk. Továbbá minden szenvedővel, például azokkal, akiket a háború sújt. A nagyböjt segít, hogy ne menjünk el csak úgy az előttünk álló ünnep mellett, hanem ráhangolódjunk és hozzáigazítsuk életünket, gondolkodásunkat, szavainkat, tetteinket.

Ételmegvonás és jó tettek

- Az önfegyelmezés és a bűneink feletti vezeklés egyik legjobb eszköze a böjt, amikor egy számunkra kellemes dolgot megvonunk magunktól. Ez hagyományosan a hús, de lehet bármi, ami a szenvedélyünk, függőségünk tárgyát képezi. Kiegészíthetik mindezt az önzetlen jó cselekedetek is – fűzte hozzá. - A nagyböjti időben szigorú böjti nap a hamvazószerda és közvetlenül a húsvétot megelőző nagyhéten a nagypéntek. Ilyenkor egy nap csak egyszer lakhatnak jól a hívek. Mivel Krisztus pénteken halt meg, ezért legalább a pénteki böjti napokat igyekezni kell megtartani. A betegekre és az idősekre ez nem vonatkozik, ha számukra ez nehézséget okoz.

Elmondta, hogy a nagyböjt első liturgikus eseménye, hogy hamvazószerdán a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, amit hamvaszkodásnak neveznek. Ez arra utal, hogy porból lettünk és egyszer véget ér az életünk. A bűnbánat színe a lila, ami a templomi oltárterítőn és a pap ruhájában is megjelenik nagyböjtben. A főoltár festményét és a kereszteket pedig letakarják lila lepellel, hogy segítsék a hívek befelé fordulását, és ezt csak nagypénteken leplezik le.

Ismertette, hogy húsvét előtt minden katolikusnak kötelező szentáldozáshoz és gyónáshoz járulni. Továbbá lelkigyakorlatokba kapcsolódhatnak be. Idén Dolhai Lajos professzor fog három napos nagyböjti lelkigyakorlatot vezetni a Mindszenti templomban. Nagyhétfő este pedig a fiatalokat hívogatják az ANGYAL (adventi és nagyböjti gyónási alkalmak) nevezetű zenés elmélkedésre.

Áldást kap a Kálvária

- Péntekenként általában keresztúti ájtatosságot végzünk nagyböjtben. Ez 14 állomásra osztja Jézus szenvedését, passióját attól a pillanattól kezdve, hogy az Olajfák-hegyén elfogják, megostorozzák, a keresztet hordozza, keresztre feszítik, meghal és eltemetik. Ezek az állomások általában minden plébániatemplomban megfestett formában, képeken szerepelnek. Az ájtatosság során a jeleneteknél állunk meg és imádkozunk – számolt be az atya.

Hozzátette, hogy a megújult miskolci Kálvárián hét állomásból álló, a Szűz Mária hét fájdalmára utaló keresztút található a szervita szerzetesek által használt keresztút mintájára. Emellett a Golgota is kiábrázolódik a hármas kereszt dombján. A Kálvária nem csak a katolikusok, de a városlakók számára is fontos szakrális és pihenőhely. Idén április 6-án vasárnap tartanak itt városi keresztutat a Szent Anna templomtól indulva. Ternyák Csaba egri érsek is csatlakozni fog a menethez, és a végén megáldja a felújított stációkat.