Hamvazószerdával elkezdődött a nagyböjt
A böjtben a keresztények igyekeznek rendezni az életüket és Isten felé fordulni. Hamvazószerda, mint a nagyböjt kezdete szigorú böjti nap.
- A negyven napos nagyböjt Krisztus nyilvános működése előtti negyven napi elvonulására emlékeztet, amikor háromszor megkísértette a sátán. Továbbá a választott népnek a negyven évi pusztai vándorlására. A szigorú böjti napokon háromszor lehet étkezni húsmentesen és egyszer jól lakni. Sokan csak kenyeret és vizet fogyasztanak ilyenkor – mondta Szabó József atya, a diósgyőri Szűz Mária Szent Neve Templom plébánosa.
- Hamvazószerdán és az azt követő vasárnapon a szentmisék keretében hamvaszkodnak a hívek, ami egy bűnbánati cselekmény. Ez azt jelenti, hogy a prédikáció után a pap hamuval keresztet rajzol a jelenlévők homlokára. Elhangzik, hogy „emlékezzél rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, azaz esendők vagyunk. A hamu a bűnbánat jele, azt szimbolizálja, hogy a bűn eltorzítja az embert és megtérésre szorul – magyarázta.
Megosztotta, hogy a hamvazószerdai hamu, az előző évi virágvasárnapi liturgián használt, majd húsvét után elégetett barkából készül. A katolikus templomokban hamvazószerdán jelenik meg a liturgikus lila szín, ami a bűnbánat és egész nagyböjt színe, kivéve Szent József és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét. Ekkor nem helyeznek ki virágokat a templomba, hanem tövisből készítenek díszeket, ami a szenvedésre utal. Az orgona leegyszerűsített dallamokat játszik és a szertartásokon nem énekelnek dicsőséget és alleluját.