Múlt héten indult el a napraforgó aratása Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és mostanra több mint a felét betakarították. Szokatlan ez a korai időpont - a forró nyárnak köszönhető - ugyanis a napraforgó aratása vármegyénkben általában szeptember 10-20. között szokott lenni. Az eddigi eredményekből az látszik, hogy a vártnál több, közepes mennyiségű és jó minőségű napraforgómagot tudtak betakarítani.
- Mezőcsát környékén személyesen is részt vettem egy 10 hektáros napraforgóföld aratásában. Erről 28 mázsás átlagtermést tudtunk levenni, ami azt gondolom, hogy közepes terméshozamnak felel meg. Ez egy kicsit jobb a várakozásainknál, hiszen nyár közepétől az évszak végéig a 35-40 Celsius fokot is elérte a nappali középhőmérséklet. 22-25 mázsás termésátlagnál pedig már veszteséges lehet a termesztés – nyilatkozat portálunknak Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke.
Hozzátette, hogy a mezőkeresztesi termelőszövetkezet hasonló átlagmennyiséget vágott. Összességében 20-30 százalék mennyiségcsökkenés látható. A minőség, azaz az olajszázalék pedig jónak mondható, körülbelül 42-48 százalék.
Kiszámíthatatlan időjárás
- A napraforgó nem véletlenül kapta a nevét, mert a vegetációs időszak közepén, amikor virágzik, a növény valóban mindig a Nap felé néz. Reggel kelet felé fordul a tányérja és délután is követi a Nap útját, kivéve nagyon erős napsugárzás esetén. Az érési fázisban azonban ez a mozgás már nem jellemző – számolt be.
- A termést több tényező, de leginkább az időjárás – hőmérséklet, csapadék mennyisége és összetétele, viharok – alakulása befolyásolja. Mi gazdálkodók úgy tartjuk, hogy termésmennyiségünknek legalább felét ez határozza meg. A klímaváltozással jellemzően hullámzóvá vált az, hogy mikor és mennyi csapadék éri a növényeket. Sokszor kis területen, hirtelen nagyon sok eső esik, máshol pedig nincs megfelelő mennyiségű csapadék. Az olajszázalék szintén az időjárástól és a tápanyag-utánpótlástól függ, amiben viszont idén segített a meleg, napos idő – magyarázta.
Biztosítással kárenyhítés kérhető
Tájékoztatott róla, hogy nagyon rossz termésátlag esetén, ha valaki megfelelő biztosítással rendelkezik, igénybe veheti a kárenyhítési alapot. Ez úgy működik, hogy a gazdálkodók év közben befizetnek ebbe. Hogyha pedig valakit természeti kár ér, akkor bejelentést tehet a Kormányhivatalnál. Miután a hivatal leellenőrizte, hogy valóban megtörtént-e a káresemény, az érintett a kárenyhítési alapból igényelhet támogatást.
Elmondta, hogy a mezőgazdaságban három éve nagyon nehéz időszak köszöntött be az ukrán termékek behozatala, a nyomott terményárak, a megemelkedett termelési és üzemanyagköltség, az ötszörös műtrágyaár, illetve az aszály miatt. Nagy aszály idején az öntözés is szóba jön, de csak olyan helyeken, ahol ennek megtérül a költsége. Ez sokszor a kisebb gazdaságoknak megpecsételi a sorsát. Országosan talán a Dunántúl van egy kicsit jobb helyzetben.
- A kárt valamelyest ellensúlyozhatja, hogy a napraforgót vetésforgóban termesztik, vagyis a gazdák másfajta növények – őszi árpa, búza, tritikálé, kukorica, lucerna, vörös here, olajtök és cirok - termesztésével is foglalkoznak – egészítette ki.
A repcetermés szépen alakult
A NAK vármegyei elnökétől megtudtuk azt is, hogy a többi olajtermelő növény hozama a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A repcét még nyár közepén aratták. Abból Borsod-Abaúj-Zemplénben 30 mázsás átlagot számoltak, ami jó termésnek mondható. Ezenkívül a szójababból nyerhető még ki növényi olaj, de azt alapvetően takarmánynövényként, illetve élelmezési alapanyagként termesztik. Betakarítása pedig még előttünk áll. A napraforgó és repce legnagyobb hazai feldolgozója Martfűn található.
