1

A Zsinagógák Hete országos programsorozat keretében Miskolcon Zsidóházat adtak át szeptember 23-án délután a zsinagógával átellenben, a Kazinczy Ferenc utca túloldalán. Ez alapvetően az Egységes Magyarországos Izraelita Hitközség (EMIH) miskolci zsidó közösségének otthona lesz Ábrahám Braun rabbi és felesége, Judit rebecen vezetésével. A Zsidóházban nyílik többek között a CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat adományközpontja, fejlesztő háza és egy kóser kávézó is. 

Az ünnepélyes átadó végén a résztvevők megtekinthették a rabbi édesapjának, Moshe Braunnak olajfestményeit a festőművész tárlatvezetésével. A festmények kicsinyített másával ajándékozták meg mindazokat, akik segítették a Zsidóház létrejöttét. Emellett kóser ételekből összeállított állófogadással lepték meg a jelenlévőket. 

„Ez a Zsidóház a hitről, a kitartásról, a reményről és az elköteleződésről szól. Egy olyan épületet kerestünk, ahol meg tudunk nyitni egy közösségi teret Magyarország harmadik legnagyobb zsidó közösségének. Egy barátommal a mádi zsinagóga kapcsán beszéltem telefonon. Ő ajánlotta nekünk ezt a szép régi épületet, ami korábban zsidó fiúkollégiumnak épült. Mi pályázati forrásból felújítottuk, de a pandémia miatt a tervezetthez képest egy kicsit később tudtuk átadni” – osztotta meg Tóth Gábor ceremóniamester, az EMIH kabinetfőnöke. 

A lelki feltöltődés tere

„Családommal együtt hálás vagyok, hogy részese lehetek ennek az alkalomnak. Nagyon sokan dolgoztak nagy elkötelezettséggel, hogy megnyílhasson ez a Zsidóház. Mi csak az utolsó simításokra érkeztünk és megtiszteltetés, hogy itt lehetünk” – mondta köszöntőjében házigazdaként Ábrahám Braun rabbi. 

Majd felolvasott egy tanmesét egy királyról, aki egyszer egy évben egyszerű ruhában fogadja az alattvalóit bármilyen vitás ügyben. Ekkor nem a különbségeik, vagy öltözékük alapján ítéli meg őket, hanem a tetteik szerint. Ez az időszak nem más, mint a zsidó újévet, a Ros Hásánát megelőző Elul hónap. 

„A példázat kifejezi a Zsidóház célját is, hogy ez egy olyan ház legyen, ahol egész évben Elul hónap van. Itt megtekinthetik édesapám, Moshe Braun festőművész kiállítását is, amely szintén része a Zsidóházhoz kötődő elképzelésünknek. Szeretnénk teret adni a személyes és lelki feltöltődésnek, ahol nemcsak kaphatunk, de adhatunk is embertársainknak” – fogalmazta meg. 

Hagyománytisztelő és haladó

„Különleges pillanat ez a mai, mert az utolsó napokban vagyunk a zsidó újév előtt. 5785-öt fogunk írni jövő hét szerda este. A zsidóság egyszerre a legkonzervatívabb közösség, aki ugyanazt a hagyományt és tanítást vallja több ezer éve. Ugyanakkor a zsidóság a legprogresszívabb közösség is, amely mindig megtalálja azt a nyelvet és módot, hogy hogyan kell ezeket az évezredes értékeket az éppen aktuális jelenbe ágyazni. A Zsidóház nem is lehetne ennek jobb helyszíne. Ez egy olyan ház, ahol mindenki otthon lehet” – magyarázta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. 

Kiemelte, hogy a miskolci zsidóság az egyik legnagyobb múltú zsidó közössége Magyarországnak. Azon vidéki közösségek egyike, amely képes volt talpon maradni a legnehezebb időkben is. Felhívta rá a figyelmet, hogy három hónappal ezelőtt pedig a zsinagóga udvarán megnyílt egy mikve, zsidó rituális fürdő. Végül megfújta a sófárt, az egyik legősibb, tradicionális zsidó hangszert, egy kosszarvból készült kürtöt, amelyet a zsidó újévet megelőző hónap minden reggelén megfújnak az imádság után és újévkor is.

Békében, megértésben

„Kell egy ház itt a belváros közepén, amely emlékeztet egy olyan közösség múltjára, jelenére és mutat a jövőjébe, amely talán az egyik legmeghatározóbb közösség volt Miskolc történetében. Hiszen ezt a várost nagyrészt a helyi zsidóság tette kereskedő- és kultúrvárossá. Kell egy hely, ahol egy közösség otthonra, békére, megértésre és barátokra lelhet. Ahol méltó körülmények között találkozhatnak annak tagjai, együtt lehetnek és megtarthatják ünnepeiket” – sorolta Veres Pál, Miskolc polgármestere.

„Ismét egy olyan épülettel gazdagodik Miskolc, amely segít kilépni az Acélváros bélyeg árnyékából és közelebb kerülnünk valódi hagyományainkhoz. Amikor békében éltek egymás mellett görög és zsidó kereskedők, bolgár kertészek, lengyelek, németek, ruszinok. Amikor ez a város befogadó volt és képes volt menedéket nyújtani mindenkinek, aki jó szándékú. Hiszem, hogy Miskolc ma is és újra ilyen, hiszen ezért is dolgoztunk” – foglalta össze. 

A szeretetszolgálat helye 

„Kilenc évvel ezelőtt, amikor a Cedek Szeretetszolgálat létrejött, nem gondoltam, hogy ezen a környéken fogunk dolgozni, hiszen szekszárdi vagyok. Ma közel ötszáz regisztrált önkéntessel munkálkodunk országszerte, akikből ötven miskolci. Hét évvel ezelőtt volt az első ételosztásunk az avasi lakótelepen és Sajóbábonyban is jártunk tűzifaosztáson. Folyamatosan támogatjuk a környéket adományokkal és az ételosztással szeretnénk visszatérni” – számolt be Szilágyi Nóra, a Cedek EMIH Izraelita Szeretetszolgálat vezetője. 

„Az egész országban elindítottuk Cedek Ház hálózatunkat, ahol hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésével foglalkozunk. Az első ilyen házat Nagykátán nyitottuk, ahol a legtöbb nevelőszülőnk van, és még újabbakat toborzunk. Nemsokára Keszthelyen is nyílik egy fejlesztő ház és szeretnénk Miskolcon is nyitni egy továbbit” – fűzte hozzá. 

A zsidóság megismeréséért

„A zsidó újév estéjén almát fogunk mézbe mártani és azt a kívánságot mondjuk majd: Legyen ez jó és édes év! Minden, amit az ember az Istentől kap az jó. Mi csak azt kérjük Istentől, hogy érezhessük is ezt a jót és édeset. Azért van szükség egy ilyen Zsidóházra, hogy itt első kézből meg lehessen ismerni a zsidóságot. Azt, hogy milyen fontos érték, amit a zsidó nép már évezredek óta magával visz” – emelte ki Oberlander Báruch ortodox, haszid főrabbi. A szalagátvágás előtt pedig felhelyezte az ajtófélfára a zsidó "házi áldást", a mezuzát, amely az Örökkévaló állandó jelenlétét jelképezi. 

A szalagátvágásban részt vett Köves Slomó vezető rabbi, támogatóként Deutsch Miklós a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (MAZSIHISZ) tartozó Miskolci Zsidó Hitközség elnöke és Ábrahám Braun ​​​​​​rabbi.

Az ünnepségen köszöntötték még: Barna Sándort, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét és Tóth István borsodi főesperest, martinkertvárosi plébánost.