A tespedtség az új népbetegség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik 2010-es tanulmánya megállapította, hogy a Föld felnőttkorú lakosságának 23%-a kevesebbet mozog heti 150 percnél. A WHO jelentése minden olyan mozgásformát testmozgásnak tekint, amelynek során a nyugalmi állapottól eltérő mennyiségű energiát használunk fel. Ennek a logikának az alapján pedig megállapítható, hogy a Földön minden negyedik felnőtt ember az ülőmunka és a modern multimédiás eszközök által előidézett tespedtségben szenved. Az elmúlt évtizedekben éppen ezért a fejlett országokban felértékelődött az életvitelbeli tudatosság jelentősége. Az elkényelmesedett nyugati ember különösen veszélyeztetett a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke, a cukorbetegség, az elhízás, vagy a vastagbél daganat esetében. A magyar férfiak még ebben az összehasonlításban is a sor végén kullognak.
Először kerül sor a magyar férfiak szervezett szűrésére
A 2018 őszén indult hazai vastagbélszűrő program egyik különlegessége abban rejlik, hogy a hasonló hazai vizsgálatok történetében első alkalommal kerül sor a betegség által leginkább veszélyeztetett 50 és 70 év közötti férfiak tömeges szűrésére. Ez azért is indokolt, mivel a megbetegedések esetében a magyar férfiak világviszonylatban is kiugróan negatív számokat produkálnak (százezer férfira hetven megbetegedés jut, ezzel a világon az első helyen állunk). A túlsúly, az alkoholfogyasztás és a feldolgozott húskészítmények bizonyítottan hozzájárulnak a vastagbél daganat kialakulásához, míg a legerősebb bizonyítékok a mozgás megelőző ereje mellett szólnak.
A mozgás gyógyító ereje
Akár a kényelmes napi rutin újragondolása is jelentős eredményt hozhat, mivel már napi háromszor tíz percnyi mozgás is mérhető eredménnyel jár és ha mindez legalább heti három alkalommal ismétlődik, akkor a szervezet is könnyebben megszokja a terhelést és csökken a fáradtság veszélye is.
Tehát napi harminc perc gyaloglással sokat tehetünk a vastagbélrák megelőzése érdekében.
