A vérkészletek biztonságos szinten tartásához van szükség az olyan kiszállásos véradóesemények megszervezésére, mint amilyet július 19-én tartottak Miskolcon a vármegyeházán. A véradás nyáron is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb módja a segítségnyújtásnak, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezete és az Országos Vérellátó Szolgálat a vármegyeházán ezért – immár hagyományosan - minden évben több alkalommal is megszervezi a véradást, amelyekre nem csak az itt dolgozók jönnek el szép számban, hanem a város sok más lakója is, akikhez eljut az üzenet, hogy „Adj vért, és ments meg három életet!” – tudtuk meg a Vöröskereszt munkatársaitól.
Laták Kamilla, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének megyei koordinátora elmondta, a véradás szervezése egész évben fontos, de ilyenkor nyáron különösen, hiszen a megszokott véradóhelyeken, vállalatoknál, iskolákban, szabadságolási szezon van vagy szünet, ezért nehezebb a vérkészítmények pótlása. Az ilyen központi helyeken, mint a belvárosban lévő Vármegyeháza, van arra remény, hogy többen eljönnek vért adni a városból. „A mai napon akkor leszünk elégedettek, ha legalább harmincan eljönnek és vért adnak. Vármegyeszerte körülbelül nyolcszáz-ezer véradóra van szükség havonta a szükséges vérmennyiség begyűjtéséhez – ismertette a koordinátor. Bárki lehet véradó, ha már betöltötte a 18. életévét és egészséges. Ezen felül már csak a személyi okmányokra és TAJ-kártyára van szükség a regisztrációhoz.
Laták Kamilla tanácsa: véradás előtt fogyasszunk bőségesen folyadékot, lehet étkezni is, és akkor már csak a bátorságot kell venni és eljönni az egyik ilyen véradó alkalomra, amit rendszeresen szerveznek. Az emberi vér semmi mással nem pótolható. Egy egység levett vérből különböző vérkészítményeket állítanak elő, amelyekkel - ahogyan a szlogenjük is mondja -, valóban egy véradással három életet is megmenthetnek.
Ott jártunkkor, ha sorban állás nem is volt, de minden szakembernél volt páciens. Kérdésünkre Révai Tamás véradó elmondta: „Azért jöttem el vért adni, mert másoknak szükségük lehet rá. Akik műtét előtt állnak, betegek, balesetet szenvedtek, és nekem van, ezért adok.” Tamás önmeghatározása szerint alkalmi véradó, most jött el nyolcadszor. Mivel itt dolgozik a vármegyeházán, ezért, ahogy fogalmazott, „szembe jött a lehetőség”. Véleménye szerint nem kell félni a véradástól, nem fáj.
Ha tehetem, akkor évente négyszer elmegyek véradásra. Ez nekem azért fontos, mert így tudok segíteni másokon. Ez jó érzés. Tizennyolc éves koromtól adok vért rendszeresen, amikor csak módom van rá – tette hozzá Boldizsárné Pók Rita, akit már a művelet közben sikerült megkérdeznünk.
