A katolikus egyház augusztus 15-én tartotta Nagyboldogasszony ünnepét, ami az egyik legjelentősebb Mária-ünnep és egyben Magyarország védőszentjének a napja. A Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony Görögkatolikus Székesegyház búcsúünnepét is ezen a napon, 10 órától rendezték meg. A búcsúi Szent Liturgiát, amely körmenettel zárult, Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke mutatta be. Az ünnepi szónok Pacsai János garadnai parókus volt.
- Hazánkban úgy tudom, hogy csak mi görögkatolikusok, illetve az ortodoxok használják az Istenszülő elszenderülése kifejezést, amit Nagyboldogasszony napján ünneplünk. Az Istenszülő cím nyomatékosítja, hogy Mária a Megváltó édesanyja. Ő az egyetlen földi ember, aki katolikus hitünk szerint bűntelen, szeplőtelen és a legfőbb közbenjárónk. Viszont imádat csak Jézus Krisztust illeti meg – nyilatkozta lapunknak Szemerszki Mihály atya, a Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony Görögkatolikus Székesegyház parókusa.
- Az Istenszülő elszenderülése pedig Szűz Mária halálára utal, aki nem a hagyományos módon hunyt el, hanem testestől-lelkestől felvétetett a mennybe. Erről az ünnepi főének, a tropárion is megemlékezik. A szent hagyomány szerint Tamás apostol elkésett Mária temetéséről és miatta újra felnyitották a sírját, de nem találták benne a Szent Szűz testét – fejtette ki.
Elmondta, hogy a miskolci Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyházban a kórus fölötti freskón látható az Istenszülő elszenderülésének ábrázolása. Ezen Szűz Mária a ravatalon fekszik és mögötte Jézus Krisztus áll, a karjaiban egy bepólyált kisbabával. A baba Máriának a lelkét szimbolizálja, amit Krisztus magával visz a mennyországba. Kiemelte, hogy az Istenszülőt soha nem ábrázolják Jézus nélkül.
Ugyanezt az ábrázolást csodálhatta meg korábban stábunk a felújított görögkatolikus püspöki kápolnában is, amit Orosz Atanáz megyéspüspök mutatott be kollégáinknak.
- Nagyboldogasszony ünnepére a hívek böjti időszakkal készülnek augusztus 1-től 14-ig, ami egyike a négy görögkatolikus böjtnek. Ilyenkor a parakliszt hangsúlyosabban imádkozzuk, ami könyörgő ájtatosság az Istenszülőhöz. Augusztus 14-én este pedig a Szent István Bazilika éjszakai virrasztásához csatlakozva elvégezzük a vecsernyét. Ennek keretében kenyér-, bor- és olajáldás, azaz lítia szertartás is történik – számolt be Szemerszki Mihály atya.
- Másnap, az ünnepi Szent Liturgia körmenetének a végén, az áldásnál miroválást és antidoron osztást végzünk. A miroválás azt jelenti, hogy az előző este megszentelt olajjal megkenjük kereszt alakban a hívek homlokát. Antidoron osztáskor pedig a Szent Liturgiához felajánlott kenyerekből megmaradt részeket osztjuk ki – fűzte hozzá a parókus.
