Csiba Gábor szerint két célja van az egészségtelen termékek különadóztatásának. Egyrészt, hogy egészségesebb ételeket és italokat fogyasszanak az emberek, másrészt, hogy ösztönözze a gyártókat a receptjeik módosítására. Az egészségi kockázatot jelentő termékek forgalmazásából származó bevétel egy részét egészségügyi és népegészségügyi célokra fordítják.
Rágcsálnivalók sorakoznak ennek a boltnak a polcain. A 2011-ben bevezetett chipsadó ellenére a vásárlási kedv nem csökkent látványosan a bolt igazgatója szerint. Minimális visszafogottság azonban érzékelhető.
- Anyuka meglátja, mennyi az ára. Aztán a végén esetleg nem kettőt vesz el, mint korábban, vagy kétfélét, hanem csak egy csomagot – mondja Papczun Ernő, a Búza téri Árucsarnok, Unió Coop Zrt. boltigazgatója.
A változáshoz sok időre van szükség. Az egészségtelen termékek különadóztatását azért vezette be a kormány, hogy az emberek kevesebbet fogyasszanak belőle, a cégek pedig módosítsanak a receptjeiken.
- Amikor ezt az ötletet javasoltam az egészségpolitikának, akkor elég komoly értetlenséggel találkoztam, részben a laikusok részéről, de még az egészségügyi szakemberek részéről is- mondja Csiba Gábor, a megyei kórház egykori igazgatója. Elsőként a cukrozott italokra, ételízesítőkre, előrecsomagolt cukros termékekre, rágcsálnivalókra vetettek ki plusz adót. Később például az alkoholra és a dohánytermékekre is kiterjesztették. A chipsadó most az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába is bekerült.
Az uniós jogszabályok közé is bevették ezt a chipsadót, tehát tulajdonképpen az Európai Bizottság ajánlja valamennyi uniós országnak, hogy vezesse be ezt az itt, Magyarországon és itt, Miskolcon kitalált termékdíjat – nyilatkozta Csiba Gábor főorvos.
A kormány a 2020-as költségvetésben 78 milliárd forint bevételre számít az Egészségbiztosítási Alapba kerülő népegészségügyi termékadóból, ami az ideihez képest 21 milliárd forint növekedés.
