A sajtónyilvános eseményen a térség gazdálkodói, szakmai partnerei és érdeklődői vettek részt, hogy áttekintsék az ágazat aktuális kihívásait és lehetőségeit. A konferenciát Zsiga Gábor, a társaság elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta a gazdasági környezet nehézségeit, aminek ellenére - szögezte le - 2025-ben növekedést tudtak elérni.
Mint mondta: a 2026-os év komoly kihívásokat tartogat. Az inputanyagok területén kitörési lehetőségeket látnak, miközben a multinacionális cégek által kínált alacsony búzaárak tovább nehezítik a hazai termelők helyzetét. Bíznak abban is, hogy Észak-Magyarországon kedvezőbb csapadékviszonyok alakulnak, mint az Alföldön. Felidézte: a társaság 2025-ben a NAV Top100-as listáján az 50. helyet érte el.
A rendezvény vezető előadója Tállai András, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese volt, aki az agráriumot érintő kormányzati intézkedésekről, a támogatási rendszer változásairól és a 2026-os év várható szakpolitikai irányairól beszélt. Kiemelte: a hazai mezőgazdaság stabilitása és versenyképessége továbbra is stratégiai jelentőségű kérdés.
Cséplő, zimankó
Előadásában rámutatott, hogy 2025 az agrárium szempontjából a kihívások éve volt, mind Magyarországon, mind európai szinten. Ötven év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás, amely Németország irányából, illetve a szlovák határ felől érkezett, és Győr-Moson-Sopron vármegye öt települését érintette. Ugyanakkor 2025 szeptemberére Magyarország ismét mentes minősítést kapott a betegségből.
Előadásában elhangzott: az év második felében a tejpiaci ágazat is nehézségekkel szembesült, amelynek enyhítésére a kormány mintegy háromezer termelőnek nyújtott támogatást, bár az ágazati problémák továbbra is fennállnak.
Az afrikai sertéspestis 2018 óta van jelen hazánkban. A szakemberek hatékony intézkedéseinek köszönhetően a házi sertésállományt sikerült megóvni, a betegség elsősorban a vaddisznóállományt érinti - mutatott rá.
Tállai András értékelése mentén növényeket támadó betegségek szintén komoly feladatot jelentettek, különösen a szőlőültetvények esetében: a 22 hazai borvidékből 21 érintett volt, egyedül a Bükk borvidék maradt mentes. Emellett a fagykár is jelentős gondokat okozott a termelőknek.
