Észak-Magyarország egyik jellemző csúcsragadozója, a fokozottan védett kerecsensólyom lett ismét az év madara 2020 után 2024-ben is. A faj megőrzéséhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki Helyi Csoportja nagymértékben hozzájárult.
Ismét fogyásnak indult
- Jelenleg újra fut Life-pályázat a kerecsensólyom védelme kapcsán. Bár a Kárpát-medencében mostanra stabil állománnyal rendelkezik, de a faj a környező országokban mindenhol fogyatkozásnak indult, néhol el is tűnt – mondta Szitta Tamás, az MME Bükki Helyi csoportjának elnöke. – A világon Mongóliában van jelentős állománya, mert ott sok a zsákmányállat. Magyarországon 140-160 pár költéséről tudunk, de körülbelül ekkora az ország eltartó képessége. Bizonyos helyeken, például a Bükki Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának működési területén azonban az elmúlt öt évben 20-30 százalékos csökkenés mutatkozott.
Őrizték a fészkeket
Térségünkben jelen időszakban fontos az állománycsökkenés okainak feltárása és a veszélyeztető tényezők megszüntetése.
- A hetvenes években mindössze 27-30 párra becsülték az országban költő kerecsensólymokat. Egy-két kivételtől eltekintve az összes ismert pár a hegyvidékeken, például a Bükkben költött. Lényeges növekedést értünk el azzal, hogy a sziklákon található fészkek közelébe elkezdtünk őrzőtáborokat szervezni. Ugyanis a fészkek nagy részét kifosztották solymászati célra. Az ily módon sikerrel költő párok utódai lassan újra birtokba vették a síkvidékeket is, például a Heves-Borsodi-síkot. A táborokban tanyázó madarászok eközben fontos megfigyeléseket tettek a sólymok életével kapcsolatban – osztotta meg a madarász.
Ürgetelepítés, műfészkek
A fészkek őrzése mellett lényeges volt a zsákmányforrás védelme és a költőhelyek biztosítása.
- A sólymok nem építenek fészket, hanem más ragadozómadarak fészkeit foglalják el. Ezeket nem "tatarozzák", ezért könnyen elhasználódhatnak. A fészkek megerősítését mi végeztük el. Síkvidékeken és korábban sziklapárkányokra is rengeteg mesterséges fészket helyeztünk ki. Tapasztaltuk, hogy a sziklára rakott tojások egy része összetört. Ilyen esetekben finom folyami homokra cseréltük ki a sziklaaljzatot. A sérült, kipotyogott fiókákat pedig adoptáltuk más, kisebb fiókaszámmal rendelkező kerecsenfészkekbe. Ezáltal növeltük a kirepült fiatal madarak egyedszámát. A nyolcvanas évek közepén kezdtük el az ürgék visszatelepítését, amely a kerecsensólymok egyik fő zsákmányállata – fejtette ki a helyi csoport elnöke.
