Az elmúlt héten uralkodó magaslégköri fátyolfelhőzet országszerte különleges légköroptikai jelenséget idézett elő a Nap és este a Hold körül, az úgy nevezett „halot.” A kifejezés görög eredetű és udvart, fénykoszorút, glóriát jelent – olvasható a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló közösségi oldalán.
– A 8-12 kilométer magasságban lévő fátyol- és pehelyfelhőkben található jégkristályok hozzák létre a halo jelenséget. Ennek a leggyakoribb formája egy 22 fok sugarú, gyakran szivárványszínű kör a Nap, illetve a Hold körül. Úgy alakul ki, hogy a fénysugarak visszaverődnek a jégkristályok lapjairól, vagy megtörnek bennük és így megjelennek a szivárvány színei – mondta Romenda Roland amatőr csillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője.
– A halo nem jelezhető előre, de mostanában gyakrabban és erőteljesebben fordul elő, mint hat-hét éve. Ezt valószínűleg a rakétakilövések megszaporodása okozza. A rakéták többségének a hidrogén a legfontosabb üzemanyaga, amiből elégetve víz lesz. Ha a víz kijut a magas légkörbe, kikristályosodik, és nagyon nehezen ürül ki. A jégkristályok beutazhatják az egész világot és attól függően okozhatnak halot, hogy hol dúsulnak fel – magyarázta.
Amint mondta, a Forma-1-ből lehet még ismert a kifejezés. Ott a versenyautóban a pilóta feje fölött található ívelt rudat nevezik halonak, vagy magyarul glóriának, ami egyfajta ütközésvédelmi rendszer.
Hozzátette, a szóban forgó légköroptikai jelenséggel nemcsak télen, hanem tavasszal és ősszel is találkozhatunk. Néhány másodperctől, több óráig tarthat, de leggyakrabban néhány percig, szabad szemmel lehet megfigyelni az égen. A színek kevésbé láthatók benne, mint egy szivárvány esetén. Sokkal inkább fénygyűrűnek tűnik. A kialakulásához a legideálisabb a párás időjárás és a felhős ég.
– A halohoz néha kísérőjelenségek társulnak, például többféle ív. A Nappal azonos horizontális optikai magasságban pedig előfordulhatnak szivárványszínű foltok a halo gyűrűjében. Ezeket „melléknapoknak”, vagy „napkutyáknak” hívjuk. A Hold körül ritkábbak a „mellékholdak”, mert az égitestnek kisebb a fénye, mint a Napé – sorolta.
