Nagy szenzációt váltott ki tavaly novemberben, amikor sarki fényt lehetett látni szabad szemmel hazánk és azon belül Miskolc egén is. Lassan általánossá válik a jelenség, amely korábban jellemzően inkább csak az északi sarkkör közelében mutatkozott meg. Legutóbb május 11-én, szombat este változott rózsaszínűvé a miskolci égbolt. Utánajártunk, hogy mi okozza, hogy újabban Magyarországon is gyakran megjelenik az égi csoda. 

- A sarki fény kialakulása a Napnak köszönhető, ami egy csillag, ezért nem szilárd égitest, hanem izzó gázgömb. Nem egyenletes a tengelyforgási ideje sem. Az egyenlítője mentén körülbelül 25 nap alatt, a sarkok környékén pedig 35 nap alatt fordul meg. Ez annyiban befolyásolja a Nap belső szerkezetét, hogy a mágneses erővonalai feltekerednek és mágneses feszültség ébred benne – nyilatkozta szerkesztőségünknek Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője. 

– A szóban forgó feszültséget napkitörések, protuberanciák és koronaanyag kidobódások révén tudja leadni. Ha egy ilyen éppen a Föld felé irányul, akkor a Napból kiáramló töltött részecskék árama találkozik a Föld mágneses mezejével. Utóbbi a töltött részecskéket levezeti a Föld felső légkörébe és ionizálja az ott található gázokat: az oxigént és a nitrogént. Ezt az ionizált gázkitörést látjuk sarki fény formájában – magyarázta. 

A szivárvány színeiben

Elmondta, hogy az északi fény, latin nevén aurora borealis, illetve a déli féltekén aurora australis, általában zöldes, sárgás színű, de előfordul kék, ibolya és piros árnyalatú is. Magyarországról e pirosas a jellemző. A sarki fény színe attól függ, hogy éppen akkor milyen erős és intenzív a töltött részecskék árama és milyen a Föld légkörének összetétele. Formailag állhat foltokból, ívekből, sávokból, sugarakból és fátylakból. Mivel a sarki fényjelenség nagy kiterjedésű és általában mindössze 20-30 percig tart, ezért nem távcsővel, hanem szabad szemmel érdemes megfigyelni az éjszakai égbolton. A távcsőnek túl kicsi a látómezeje hozzá. 

Kifejtette, hogy ahhoz, hogy a gázkitöréseket látni lehessen, minél közelebb kell lenni a Föld mágneses pólusaihoz. Magyarország azonban meglehetősen távoli szélességi körön van tőle. Viszont minél aktívabba naptevékenység és minél nagyobb töltött részecskeáram éri el a Földet, annál inkább délebbre, illetve északabbra, az egyenlítőhöz közelebb tudnak jutni a sarki fényjelenségek. 

Károsíthatja az elektronikát

- A sarki fény a földi életre nincs káros hatással, kivéve akkor, hogyha nagyon erős geomágneses vihar alakul ki. Ez a különféle elektromos eszközökben okozhat zavart, vagy meghibásodást. A műholdak különösen kitettek ennek. A legismertebb erőteljes geomágneses vihar 1859. szeptember 1. és 2. között, az úgy nevezett Carrington-esemény volt Európa és Amerika északi részén, a tizedik napciklus tetőzésekor. Ekkor a távíróvezetékekben akkora feszültség keletkezett, hogy kisebb áramütéseket szenvedtek a távírda dolgozói – ismertette a csillagász. 

Nehéz előrejelezni

Azt is megtudtuk, hogy a sarki fény nehezen jelezhető előre, inkább csak valószínűsíthető, mivel a naptevékenység nem bejósolható. Mindössze annyit lehet tudni, hogy 11 évenként a naptevékenység erőteljesebb, mert ilyenkor felcserélődnek a Nap mágneses pólusai. 

- A Föld körül keringő műholdak, mint amilyen például a Soho, vagy Stereo, folyamatosan figyelik a Nap tevékenységét. Amennyiben intenzívebb naptevékenység mutatkozik és éppen a Föld irányába, akkor lehet rá számítani, hogy sarki fényjelenség is lesz. Bár a töltött részecskék árama lassabban közlekedik, mint a fény, akár egy-két napig is utazik, mire eléri a kék bolygót. Így az előrejelzés is sok becsült értéket tartalmaz, ezért bizonytalan. Azonban létezik olyan applikáció, amely a rendelkezésre álló adatok alapján riasztást ad le, ha lehetséges, hogy sarki fény válik láthatóvá a tartózkodási helyünkhöz közeli területről – ajánlotta a szakkörvezető.

- A következő egy-két évben meglehetősen aktív időszakát fogja élni a Nap, eléri a tevékenységének maximumát. Ebből kifolyólag több alkalommal lehet majd megfigyelni sarki fényjelenségeket, akár Magyarországról is – fűzte hozzá Romenda Roland.