Nyugat, azaz Diósgyőr felé a város kapuja először a mai Bartók téren, éppen ott állt, ahol most a Zenepalota. Akkoriban a város lakossága még csak a tízezer főt közelítette. A kapu valójában egy őrbódét jelentett és egy árkot, ami megállásra kényszerítette az érkezőt. De nem csak a kapu állt ott akkoriban, hanem egy malom is, a Bükk malom. Később, már malmok sokasága települt a Szinvára kihasználva annak jótékony erejét. Persze akkoriban Miskolc és Diósgyőr között még szántóföldek és legelők húzódtak. Hosszú idő telt el addig, míg benépesült a terület.
A Felsőváros lakói kezdeményezésére épült meg 1816 és 1819 között a római katolikusok Szent Anna temploma, melyet a nép csak veres templomnak hívott, utalva ezzel a tető piros zsindely borítására. Itt volt abban az időben a felsővárosi halpiac is és hamarosan felépült az iskola. Évtizedekig a Szent Anna templom jelezte Diósgyőr felé Miskolc határát. Közelében sváb posztószövéssel foglalkozó családok telepedtek meg, így aztán Svábsor elnevezést kapott a Diósgyőr felé vezető út.
Ebben az időben a szántóföldek és legelők mellett birtokokat találunk, illetve nagyon beszédes dűlő meg határrész neveket. Ezek jelentésével foglalkozott az erdélyi Pesti Frigyes, aki nem csak összeállította e földrajzi névjegyzéket, hanem magyarázatot is adott keletkezésükre, jelentésükre. A Kőporos nevét onnan kapta, hogy ott a súroláshoz igen jó por találtatik. A Füzes elnevezés a Szinva partján elterülő füzes erdőre utal, a Salyétrom utca nevét pedig az ott bányászott salétrom révén nyerte. A Régi akol arra a területre utal, ahol a diósgyőri uradalom legeltette marháit. A Vászonfehérítő a Szinva patak azon részén alakult, ahová az asszonyok vásznaikat fehérítendő jártak. A Guba kalló-szer egy egészen különleges mesterségre utal. Miskolc egyik különlegességét a gubát ugyanis itt készítették. Miskolcon a guba a polgárok, gazdagok és szegények egységesen hordott viselete volt. A korabeli gubás céh leírása szerint a birka gyapját először fonták, majd a fonalat szövőszéken szőtték úgynevezett gubapokróccá, majd a megfelelő malomban a Szinva vizének nyomása alatt tömörítették, vagy ahogy akkoriban mondták, kallatták.
Aztán az iparosodás, üveggyár, téglagyár, szövőgyár és természetesen a vasgyár és annak kiszolgáló létesítményei hatalmas fejlődést hoztak, melynek nyomán utcák, terek, lakóházak sokasága született és hamarosan már a villamos is boldogan járta útját Diósgyőr felé, de ekkor már a főutat Győri kapunak hívták.
A Szinva Örökség Napok egyik kiemelt helyszíne a Győri kapuban az egykori Lézerpont melletti tér.
