A Szinva völgy régészeti örökségről szóló ismeretterjesztő konferenciát Prof. Dr. Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának elnöke és Veres Pál, Miskolc polgármestere, a Szinva Örökség Napok fővédnöke nyitotta meg a Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában. A konferencia moderátora Fedor Vilmos, a Szinva Örökség projekt ötletgazdája, a Szinva Örökség Alapítvány alapítója volt.
Kocsis Károly rámutatott, hogy egy ilyen konferencia segíti a hely- és honismeretet. Ez pedig arra jó, hogy széles körben is ismertté tegye a tudomány eredményeit, lelkileg is közelebb hozva az emberekhez a helyi értékeket. „Ha megismerem, ha többet tudok róla, akkor megszeretem, ami büszkeséggel is eltölthet” – mondta felvezetőjében a professzor.
Veres Pál a Szinva földrajzi és történelmi és városépítő jelentőségéről beszélt. „A víz az életet jelenti. Éppen ezért mi miskolciak nagyon sokat köszönhetünk a Szinvának, hiszen a bővizű bükki karsztforrások jelentik a vízellátásunkat, de azzal, hogy a patak végigfolyik a városon képes összekötni egymással a városrészeket és az embereket is. Az élet azonban törékeny. Az eddigieknél is jobban kell óvnunk ezt a patakot. Miskolc a Szinvától az, ami és általa fejlődhet” – hangsúlyozta a polgármester.
A köszöntők után a Herman Ottó Múzeum munkatársainak előadásait hallgathatták meg az érdeklődők.
Dr. Szolyák Péter igazgató előadása A kőbaltás ember és az íj népe a Szinva mentén címmel, Szentiványi Jenő 1937-ben „A kőbaltás ember” című népszerű ifjúsági regényét vette alapul. A könyv az ősemberek koráról szól. A történet valahol a Közép-orosz síkságon kezdődik és a Bükk-vidéken, a mai Miskolc városának területén, a Szinva völgyében ér véget. A regényben számos olyan utalás található, melyek egyértelműen felismerhetővé teszik Miskolcot és környékét. A regény megjelenése óta azonban jelentős kutatási eredmények is napvilágot láttak. Előadásában Szolyák Péter bemutatta a hallgatóságnak, hogy vajon mi mindent kellene a szerzőnek figyelembe vennie egy igazán ütős sztorihoz, ha ma születnének meg Ge-Og és társai kalandjai. Az előadással Szolyák Péter arra kívánta felhívni a miskolciak figyelmét, hogy 1891-ben a Bársonyházi-szakócák megtalálásával egy új tudomány, az őstörténet-tudomány született meg, melyet nem sokkal később a Szeleta-barlang kutatásai is megerősítettek, vagyis arra, hogy Miskolc az őstörténet-tudomány bölcsője.
Miskolczi Melinda régész „Vízzel vagy víz nélkül – A diósgyőri vár árka a régészet szemszögéből” című előadásában azt mutatta be, hogy mit tártak fel eddig a diósgyőri vár árkáról, beszélt továbbá a várárok funkcióiról is. A kutatás azért jelentős, mert a diósgyőri vár árkának vízzel való feltöltése az ’50-es évek óta folyton-folyvást felmerül. Az érdeklődés középpontjában az áll, hogy vajon miként oldották meg ezt a középkorban, illetve hogy vajon miként lehetne ezt kivitelezni korunkban. Miskolczi Melinda előadásában azt hangsúlyozta, hogy mit tud a régészet a vár és a víz kapcsolatáról.
Trestyánszki-Polyák Teodóra régész Dr. Szörényi Gábor András: „Avasi kilátó”, avagy újabb régészeti morzsák, amit eddig nem is láttunk a TV toronyból…” című előadását közvetítette. A beszámolóból az derült ki, hogy az elmúlt években feltárt leletek alapján joggal feltételezhető, hogy a Horváth-tetőn állhatott a város első középkori temploma, és itt nyugodtak az első középkori miskolci lakosok.
A Szinva Örökség Napok szervezői szombaton és vasárnap számos programmal várják a látogatókat öt patak menti helyszínen. Az első program szombaton reggel 7 órakor, az első Szinva Örökség Kupa horgászversennyel kezdődik, melynek helyszíne a Szinva-patak alsó szakasza, a Fonoda úti közúti hídtól a Szinva-patak Sajóba torkolásáig.
