A társadalmi felzárkóztatás eléggé komplex kérdés, hiszen érinti az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás és a lakhatás területét is. A mindenkori feladat az, hogy a hátrányos helyzetű embertársainkat az említett területeken segítsük „felzárkózni”, ebből pedig a társadalom egésze profitál.
Bár az állam felvállalja a maga részét a megoldásból – társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár is dolgozik rajta –, a helyi sajátosságokat nem feltétlenül ismerik a nem ott élők. Trézsi Renáta Miskolc város társadalmi felzárkóztatási referenseként a korábban bemutatott referensi kollégákhoz hasonlóan hidat képez az önkormányzat és az érdekelt felek között.
2011-ben 31 volt, ma 16 szegregátum van
Ebbe a halmazba beletartoznak a közvetlen érintettek is. Az önkormányzat felállított egy szakértői csapatot, amelynek felmérése szerint jelenleg mintegy 16 szegregátum van Miskolcon. A munkacsoport ezután helyzetképet készített az érintett területekről - meséli a referens.
Olyan szempontokat mértek fel, hogy az ott élők mennyire foglalkoztathatók, milyen mértékben férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz vagy a tömegközlekedéshez – mindezek olyan tényezők, amelyek hiánya hozzájárul a szociális leszakadáshoz. Szeptember 22-én és 23-án például három nagy szűrőbusz érkezik a Lyukói Közösségi Házhoz, hogy az ott élők is megvizsgáltathassák magukat.
A következő fázis a megoldások keresése, és itt jön képbe a részvételiség koncepciója. A szegregátumokon belül (is) munkacsoportok jöttek létre az ott élőkből. Minden csapat delegált tagokat, akik aztán csatlakoztak az önkormányzat által korábban elindított szakértői csapathoz, ahová magukkal vitték a kisközösségük véleményét, a problémákat és a potenciális megoldásokat. Így az érintettek közvetlenül tudják képviselni a saját érdekeiket.
A részvétel egyben tanulás is
Trézsi Renáta példaként hozza a részvételiség előnyeire a klasszikus receptet: a finanszírozó kiír egy pályázatot, amire a szakemberek kitalálnak egy projektet. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a mikrokörnyezet specifikus igényeinek megfelelő lesz ez a program. Most, a városrészi munkacsoportok képviselői ki tudják egészíteni a saját érdekeik mentén a szakmai elképzeléseket.
Az aktivitásuk során megismerik a demokrácia eszközeit és a saját érdekeik képviseletét. Ez – a közvetlen hatások mellett – hosszú távon is előnyös, hiszen képessé válhatnak a saját, településrészi ügyeik kézben tartására.
