Orbán Viktor péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban a jelenlegi helyzetről. A Telex szemlézte a beszélgetést, amiben elhangzott egyebek mellett, hogy a magyar miniszterelnök szerint az európai gazdaság recesszióba lép, „zsugorodni kezd”, a teljesítménye csökken. Ezért aztán azt tanácsolja mindenkinek, akinek van munkája, hogy becsülje meg, és tegyen meg azért mindent, hogy ez a munka meg is maradjon.
A kormányfő szerint beköszöntött a háborúk kora, az eddigi modern és biztonságos élet alapfeltételeit semmi sem kérdőjelezte meg.
Orbán szerint vannak olyan országok, amelyek a szankciós politika hívei, de az nem váltotta be szerinte a hozzá fűzött reményeket, sőt, ellentétes hatást váltott ki, visszacsapott azokra az országokra, amelyek azokat kivetették.
„Eleinte azt hittem, csak lábon lőttünk magunkat, de az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és levegőért kapkod” – mondta Orbán Viktor, aki szerint lesznek olyan országok, amelyekben nem lesz gáz. Magyarország abba a kategóriába tartozik, ahol lesz gáz, csak drágán. Nálunk az a kérdés, meddig lehet az energia árát elviselhető keretek között tartani. Fontos lenne, ha Brüsszelben belátnák, hogy tévedés történt a szankciós politikával.
„Nagy tisztelettel arra kérem a magyarokat, illetve a családokat, hogy aki átlag felett fogyaszt, az lássa be: kénytelenek vagyunk az átlag feletti fogyasztásukra kivetni a valódi árat”, ellenkező esetben megszűnne a rezsicsökkentés – mondta a miniszterelnök.
Emlékeztetett, elrendelték az energia-veszélyhelyzetet, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével felállítottak egy operatív törzset. Ennek feladata, hogy az energia-veszélyhelyzettel kapcsolatos döntéseket végrehajtsa. Orbán szerint azért kellett hozzányúlni a rezsicsökkentéshez, mert azt próbálják megmenteni. Magyarországon nem keresnek 6 ezer eurót az emberek, így nem tudják ennek egyhatodát kifizetni az energiáért, ezért van szükség nálunk rezsicsökkentésre. A háború előtt belefért, hogy mindenkinek rezsicsökkentés járjon, most viszont ez már nem lehetséges. Orbán örülne, ha ezt mindenki belátná.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy jó és szükséges döntésnek tartja az új katatörvényt. A 2012-ben megalkotott törvényen annak idején ő maga is dolgozott, és eleinte minden jó volt, de aztán elkezdték ezt kihasználni.
„A cégekkel van inkább baj, amelyek arra akarták rávenni az alkalmazottaikat, hogy menjenek át katába” - fogalmazott, hozzátéve: a háborús helyzetben ez nem fér bele, de nem a költségvetés, hanem a nyugdíjrendszer miatt.
- Az nem fog menni, hogy 450 ezer ember nem fizeti be a nyugdíjkasszába azt a pénzt, amit be kéne, mert akkor az „ki fog lukadni”, és akkor a nyugdíjasok járnak rosszul. Az ország 50–150 ezer katást elbír, de többet nem - fogalmazott.
A keleti határon a magyar katonáknak is meg kell jelenniük, mondta a kormányfő.
- „Kerüljük a szót, hogy mozgósítás, mert arról nincs szó, hogy civileket is hívnának be a hadseregbe, de a hadsereget belül kell mozgósítani” - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, új források kellenek, fejleszteni kell a hadsereget. A napokban aláírja a rendeletet, amivel új forrásokat adnak a hadseregnek.
A határvadász egységek felállításáról szóló rendeletet pénteken fogja aláírni Orbán Viktor. Az ő fizetésük felfelé fogja tolni a katonai és rendőri fizetéseket is szerinte, mert az alacsonyabb iskolázottságú határvadászok mégsem kereshetnek náluk többet.
A kormányfő szerint a háborús konfliktusnak vannak haszonélvezői. Ott van például Kína, amely olajimportra szorul, és most az oroszoktól jó áron kap energiát. A háborún Kína nyer, az USA nem veszít, Európa viszont vesztes pozícióban van. Közben az üzletemberek is nyerészkednek rajta.
- Itt „a Soros György típusú üzletemberekre kell gondolni” – mondta Orbán Viktor. Szerinte ők a háború fenntartása mellett érvelnek, mozgósítják a hálózatukat, az általuk fizetett elemzők és újságírók a háború igazságossága és folytatása mellett érvelnek, „holott a Soros György félék nem mások, mint egyszerű háborús uszítók”.
