Harmadik alkalommal szervezett nemzetközi üzleti konferenciát az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem. A Miskolci Campus Fórum Green and Smart elnevezésű rendezvényen ezúttal azt vitathatták meg a gazdasági és társadalmi élet, a politika, valamint a tudomány képviselői, hogyan lehet motorja egy egyetem – a német példákat is szem előtt tartva – az üzleti szolgáltató-központoknak, miközben fenntarthatóan működik.
Ezúttal „külső” vendégei is voltak a miskolci rendezvénynek: debreceni vezetőkkel keresték a közös nevezőket, kapcsolódási pontokat – mint kiderült, több ilyen is adódhat a felek között. Ehhez jó „platformot” biztosíthat – amire Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora is felhívta a figyelmet köszöntőjében – a 2020-ban létrehozott, vármegyéket összefogó Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amit aranyháromszögként is emlegetnek. A felsőoktatási vezető az együttműködést emelte ki.
– Úgy gondoljuk, hogy ha közelségben vagyunk egymással, akkor a távolságot fizikai és szellemi értelemben is nem feszíteni kell kifelé, hanem közelebb hozni. Jobban hiszek abban, hogy meg tudjuk találni a kapcsolódási pontokat, mint azokat, amelyek szétválasztanak – fogalmazott.
Más dimenzió
Debrecent és Miskolcot hasonló geopolitikai adottságok jellemzik, víziójuk szintén közös: modern megoldásokat, akár mesterséges intelligenciát is alkalmazva megtartani lakosságukat, fiataljaikat, miközben a gazdaságuk is fenntarthatóan fejlődik. Papp László, Debrecen polgármestere úgy vélekedett, a rendszerváltást követően „speciális helyzetben” volt egész Kelet-Magyarország, de a kormány 2010 után „egy másik dimenzióba” kívánta léptetni a térséget.
– A fejlődés kulcsa az együttműködésben, a térségi gondolkodásban rejlik – hangsúlyozta, hozzátéve: Debrecen valóban „nagyon komoly” eredményeket ért el az elmúlt 20-25 évben. – Mondhatjuk, hogy Magyarország egyik fejlesztési központjává váltunk, de hibás lenne a stratégiánk, ha azt gondolnánk, hogy úgy van jól, ha egy település szigetszerűen kiemelkedik a térségből, elszakad a közvetlen agglomerációjától.
– Miskolc és Nyíregyháza is fontos szereplői a fejlesztési politikának, nem lehet egypólusú egy gazdasági térség – mutatott rá, hozzátéve: közösen kell gondolkozni a tágabban vett térség jövőjéről.
Debrecen első embere kiemelte az egyetem fontosságát is, úgy fogalmazott: „hatalmas támogatóerőt” jelentett az intézmény a gazdaság fejlesztésében.
– Minden nagy szereplő egy irányba mozog – csak így lehet sikeres és előremutató stratégiát megvalósítani – hangsúlyozta Papp László.
Pozícionálni Miskolcot
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere demográfiai oldalról közelítette meg a kérdést. Emlékeztetett, „nagy traumát” okozott a borsodi megyeszékhelynek, hogy jelentősen csökkent a lakosságszám a kohászat megszűnésével, de azóta is – más nagyvárosokhoz hasonlóan – problémát jelent a fiatalok elvándorlása. Erre „választ kell találnunk”, fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a közelünkben két nagy autógyártó is letelepült: Kassán a Volvo, Debrecenben a BMW alapított gyárat.
– Azt kell kitalálnunk, és magunkat valamilyen módon pozícionálnunk, hogy ennek a két nagyvárosnak a gazdasági potenciálját hogyan tudjuk magunkhoz vonzani, és hogyan tudunk ebből valamiféle előnyt kovácsolni – fogalmazott Miskolc polgármestere, hangsúlyozva a regionális együttműködést, a jövőről való közös gondolkozást.
– Egy egységes régió tagjaiként komoly partnerek lehetünk a külföldi befektetők számára, akik számára szellemi és tudásbázist is nyújtani tudunk – mondta Tóth-Szántai József.
Lehetőségek az M.I.-ben
A panelbeszélgetésen szóba került még a képzések és szolgáltatások fejlesztése, és, hogy mindezeket mennyire és hogyan érdemes a gazdasági érdekeket is figyelembe véve átalakítani. Horváth Zita rektor szerint a hagyományok továbbvitele legalább annyira fontos, mint a folyamatos megújulás képessége. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a harmóniát emelte ki, ami jelen van az oktatásban és kutatásban az intézmény és az ipar szereplői között.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése kapcsán Tóth-Szántai József hangsúlyozta: „óriási lehetőségeket” lát benne, de kérdés, hogyan tudja egy nagyváros a mindennapjaiban használni. Felelevenítette, hogy nemrégiben megállapodást írt alá Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal. A cél egy fenntartható, átlátható és intelligens városmenedzsment kialakítása, amely mesterséges intelligencia-alapú megoldásokkal kívánja hatékonyabbá tenni a város működését.