Ebben az évben is átadta díjait, elismeréseit miskolci lokálpatrióták számára az önkormányzat május 11-én, a város napján. Röviden bemutatjuk a díjazottakat. A Nívódíjat az idén Mészáros László kapta.
A DVTK erőemelője és a klub erőemelő szakosztályának vezetője a kezdetekről is beszélt nekünk.
– Tizennyolc éves voltam, amikor először lementem edzőterembe. Hogy miért? Kint hideg volt, ott meg meleg. Emellett a barátaim is oda jártak. Hároméves koromtól sportolok, akkoriban például karatéztam. A rengeteg fekvőtámasz meg az ütések gyakorlása megágyazott annak, hogy jól teljesítsek a fekpadon. Első próbálkozásra kinyomtam a száz kilogrammot. Hat hónappal később már annyival szériáztam. Ekkor hetvenöt kilót mutatott alattam a mérleg – emlékszik vissza Mészáros László, akit idén Nívódíjjal tüntetett ki a város.
Közösségi média híján az újságokból értesült a különböző fekvenyomó eseményekről. Azzal szembesült, hogy az eredményekre, amelyeket a profik elértek, ő is képes.
– Kaliczki Pista bácsi volt az első edzőm, ő mondta, hogy indulnom kellene versenyeken. Először egy megyei bajnokságon vettem részt, majd 1993-ban indultam a magyar bajnokságon, a 82 kilogrammos súlycsoportban. Százkilencvenkét kilogrammal országos csúcsot nyomtam.
Egy hónappal később már Budapesten, az IPF világbajnokságon feküdt a rúd alá, ahol hatodik helyezést ért el. Mészáros László szerint ekkor döntötte el, hogy ezzel a sporttal szeretne foglalkozni. A henger pedig beindult.
1998-ban Győrben tartották az EPF Európa-bajnokságot, ahol először nyomott világcsúcsot. 1998-tól 2006-ig versenyzett az amatőr szövetség kötelékében. Ez idő alatt ötször lett világbajnok, háromszor abszolút világbajnok, ötször Európa-bajnok és kilencszer magyar bajnok. 2006-tól számos világszervezet rendezvényein részt vett – mindegyiknél sikerült világcsúcsot nyomnia különböző súlycsoportokban: GOAP, GPC, IPL, GPA... Kis túlzással azt lehet mondani, a hárombetűs szervezetekből, amelyeknél versenyzett, kijönne a komplett ábécé. Az utóbbi években Mészáros László már stabilan a száznegyven kilogrammos súlycsoportban indul. Három korosztályban is tartja a világrekordot: tavaly az 55–60 éves sportolókat felölelő kategóriában nyomott kettőszázhatvanöt kilogrammot.
A sportágat nem csak versenyzőként segíti: ő a World Raw Powerlifting Federation (WFPF) hazai elnöke. A szövetség jelenleg százhetven országban tevékenykedik, és évente nagyjából ötszáz versenyt szerveznek.
– Közel háromszáz versenyen vagyok túl, a nagy részükre már homályosan emlékszem, de ahol száz százalékot kellett teljesíteni, azok megmaradtak – meséli a bajnok.
Az idei év kitüntetettjei:
MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető cím: Dr. Boda Péter (posztumusz)
PRO URBE kitüntető cím: Rudolf Mihály Ferenc DLA, dr. Várhelyi Krisztina
Gálffy Ignác életmű díj: Veczán Pálné
Herman Ottó tudományos díj: Prof. Dr. Palotás Árpád Bence
Szemere Bertalan közéleti díj: Mikita Gábor
Szabó Lőrinc irodalmi díj: Bánhidi Lilla
Kondor Béla képzőművészeti díj: Lukács Róbert
Reményi Ede zenei díj: Molnár Attila
Déryné színházi díj: Mészöly Anna
Miskolc város építészeti alkotói díj: Szeghalmy Bálint (posztumusz)
Bizony Ákos jogi díj: Dr. Szikszai Attila (posztumusz)
Benkő Sámuel egészségügyi díj: Domoszlai Tamás
Benkő Sámuel szociális díj: Tóth Judit
Miskolc város pedagógia díj: Bártfai Krisztián Ervin, Dőry Péterné, Papp Zsolt
Miskolc város turizmusáért díj: Katona Ferenc
Az év sportolója díj: Guzi Blanka, Miskolcz-Revital Táncsport Egyesület, Sáfrány Péter Marcell,
Miskolc város sportjáért díj: Jászka Krisztián
A civilek támogatásáért díj: MBM Auto Kft.
Az év civil szervezete díj: "Miskolci Lelkisegély Telefonszolgálatért" Alapítvány
Pro Minoritate díj: Páli Szent Vince Társaság Magyarországi Szeretetszolgálata
Nívódíj: Bózsó Gyula, Grand Dance Tánc- és Sportegyesület, Mészáros László
Az Egyetemért - A Városért díj: Prof. Dr. Horváth Zita
Dr. Szentpáli István Kamarai díj: Ostorházi Imre
