A miskolci Herman Ottó Múzeum több kollégája is kitüntetésben részesült idén augusztus 20. apropóján, Budapesten, ami nemcsak az intézmény, de a város számára is büszkeség. Viszóczky Ilona néprajzos-muzeológust a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) tüntette ki. A Király Zsiga díjat a népművészeti hagyományok megismertetéséért és a kézműves tárgyalkotók munkájának támogatásáért végzett tevékenysége elismeréseként kapta.
Az ünnepélyes díjátadót augusztus 19-én a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban rendezték meg. A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület a Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelében részesült ugyanitt.
A közös munka gyümölcse
- Váratlanul ért a kitüntetés. A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület részéről indították el a felterjesztést. A NESZ díját a 39. Mesterségek Ünnepén adták át. Ez az évtizedek óta megrendezett nagy seregszemle, a kézművesek egyesületeit, a kézműves alkotókat sorakoztatja fel. A Király Zsiga díjat 1994 óta adják át ezen az ünnepi eseményen öt személynek – ismertette Viszóczky Ilona etnográfus, majd az ehhez fűződő érzéseiről beszélt.
– Nagyon felemelő volt itt találkozni az általam ismert alkotóközösségekkel, akiktől sok pozitív visszajelzést és gratulációt kaptam, akárcsak a kollégáimtól. Úgy gondolom, hogy ebben az elismerésben a kézműves egyesületekkel való közös munka gyümölcse jelenik meg, ami számomra felelősség – árulta el.
Fügedi Márta nyomdokain
Kiemelte, hogy azért is kitüntető ez a díj, mert a tárgyalkotók mellett ritkán adományozzák ezt az elismerést a velük együttműködő múzeumi szakembereknek, néprajzkutatóknak. Emellett megtiszteltetés a nagy elődök névsorához csatlakozni, köztük Dr. Fügedi Mártához, aki a múzeumban etnográfus elődje volt és 1999-ben, halála előtt, szintén megkapta a Király Zsiga díjat.
- Magam is a hímzés, a viselet- és textilkultúra területén tevékenykedem. Közel két és fél évtizede dolgozom a Herman Ottó Múzeumban. Már az első években kialakult a kapcsolatom a régiónkban munkálkodó tárgyalkotókkal, népművészeti egyesületekkel, akiknek a mostani díjat köszönhetem. A velük való tartalmas együttműködés része, hogy bekapcsolódom az alkotó közösségek életébe, így szorosan együttműködöm nemcsak a miskolci kézműves körrel, hanem a mezőkövesdi matyó egyesülettel és a Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesületével Tállyán. Alkotó tevékenységükhöz a múzeumi gyűjteményi anyagok bemutatása, ismertetése révén, valamint szakmai tanácsadással tudok hozzájárulni – sorolta a díjazott.
Ezek az alkotócsoportok baráti közösségekként is működnek, tartalmas alkotó tevékenységük során ezen emberi kapcsolatok sok támogatást adnak munkájukhoz – tudtuk meg.
Inspiráció múzeumi tárgyakból
- 2001-től a miskolci Herman Ottó Múzeum mellett néhány évig a mezőkövesdi Matyó Múzeumban is voltak feladataim: 2005-ben új épületbe költöztettük az ottani gyűjteményt és új állandó kiállítást készítettünk. Ezzel a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesülettől megkaptuk az „Év Múzeuma” kitüntető címet a kismúzeumi kategóriában. Igazgatóként pedig a Matyó Múzeum nevében a Múzeumi Egyesület „Poroszlai Ildikó-díját” is átvehettem a következő évben. A tárgyakkal való találkozás, a róluk való gondoskodás és a különböző tárgy-együttesek áttekintése a munkám szépsége. Számunkra, kutatók számára ezek a tárgyak beszélnek, titkokat árulnak el – fejtette ki a néprajzkutató.
Hozzátette, múzeumi szakemberként feladata, hogy a több generáció által összegyűjtött múzeumi műtárgyak kutatását biztosítsa, amiből inspirációt meríthetnek a tárgyalkotók. Ezek a néprajzi gyűjtemények, azért különlegesek, mert egy elmúlóban lévő világot, a hagyományos paraszti kultúrát jelenítik meg kézzelfoghatóan, amelynek jelen korunkban is lehet tanulsága az utódok számára.
- A Fügedi Márta Népművészeti Egyesülettel közös XXI. Virágzó Népművészet pályázatot is úgy hirdettük meg, hogy ahhoz inspirációs anyagot kínáltunk a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiből. A díjnyertes, egyedileg készített kézműves tárgyakból berendezett kiállítás november 9-ig megtekinthető a múzeum központi épületében – hívta fel a figyelmet.
Gyűjtőmunka és könyvek
Felidézte, hogy a néprajz iránti érdeklődése már gimnazistaként, egy nyári néprajzi gyűjtőtáborban alapozódott meg, amit a miskolci Herman Ottó Múzeum első alkalommal Cserépfalun szervezett 1983-ban.
Megosztotta, hogy egykori mestere, egyetemi tanára volt Dr. Viga Gyula, aki jelenleg a férje – nyugalomba vonulásáig a Herman Ottó Múzeum etnográfusa volt. Továbbra is gyakran végeznek közös gyűjtőmunkát. Már az 1990-es évek második felétől a Bodrogközben dolgoztak együtt. Ennek eredménye, hogy a cigándi önkormányzat és a múzeum támogatásával megjelentethették neves szerzőtársakkal együtt tavaly „A bodrogközi szőttes. Újragondolt hagyomány Kántor Mihály nyomán.” című könyvet. Ez az idei Ünnepi könyvhéten a vármegyei Év Könyve pályázaton második helyezést ért el, amiről portálunk is hírt adott.
Beszámolt róla, hogy az elmúlt több mint négy évben a szentistváni matyóhagyományt kutatta a helyi Csibirka Egyesület felkérésére. Baranyi Mária szerzőtársával együtt tavaly jelent meg a „Szentistváni matyó hímzés” című könyvük hímzőlapokkal kiegészítve. Ennek folytatásaként a „Szentistváni matyó viselet” című kötetnek pedig az utómunkálatait végzik. Hamarosan mindhárom kötet elérhető lesz a Herman Ottó Múzeum könyvesboltjában.
Végül megemlítette, hogy nagy öröm számára, hogy munkatársai közül ketten is – Dr. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben és Dr. Tóth Arnold etnográfus-történész, a múzeum Néprajzi Tárának vezetője pedig szakmai elismerésben, Móra Ferenc- díjban – részesültek augusztus 20-án.
