Szellemek garázdálkodása
Szellemek garázdálkodása a Forrásvölgyön címmel jelent meg egy érdekes cikk 1912-ben az Ellenzék című újságban. Az írás arról szól, hogy Győrfi Zsigmond ácssegéd és Kovalcsik János ács, szellemjárást tapasztaltak Győrfi lakásán, ezért bementek a rendőrségre, tőlük remélve a rend helyreállítását. Állításuk szerint a bútorok maguktól mozogtak, a poharak leperdültek a polcról. A csecsemőt hol az ágyon, hol az alatt találták. Kovalcsik elmondta, hogy az ő felesége – aki elég kardos menyecske – azt mondta, hogy majd véget vet ennek az egész, másfél éve tartó dolognak.
„(...) elment a komáék, a Győrfiék lakására, ahol magyarosan elkáromkodta magát, hogy erre meg amarra, az apja és az anyja aldóját annak a szellemnek, most gyüjjön elő, ha mer. Még tovább is folytatta volna Kovalcsikné, de a falról lerepült egy koszorú vöröshagyma és úgy vágta hátba a káromkodó asszonyt, hogy az ijedtében meg sem állt a Nyakvágó utca 61 számú házig, ahol laknak” – közölte az újság.
Pár nappal később öt vendég érkezett a házhoz, szellemet idézni, közöttük volt Kovalcsikné is. A nagyobb társaság sem járt sikerrel, őket is elüldözte, majdnem halálra rémítette a szellem. Ekkor döntöttek úgy, hogy a rendőrkapitányhoz fordulnak. Az eset után Győrfi Zsigmond és családja Kovalcsikékhez költözött.
A rendőrkapitány, Halmay Gyula megígérte Győrfinek, hogy a családjával együtt hamarosan visszatérhetnek a házukba. Másnap Schwarz Árpád rendőrbiztossal együtt meglátogatják az említett helyet és elüldözik a szellemet – így zárta sorait az újságíró.
Érdekesség, hogy a másnap megjelent szám már Horváth Jánosként emlegeti az előző nap még Kovalcsik névre hallgató ácsot. A lényeg, hogy Halmay Györgyék elmentek Győrfi Zsigmond házába. Addigra nagyon sok ember gyűlt össze Győrfiék portáján. Halmay sok embert kihallgatott az esettel kapcsolatban. Közben Schwarz rendőrbiztos a kivont kardjával kotorászott az ágyak alatt, megnézte, rejtőzködik-e valaki a szobában, ugyanis a belépésükkor egy csupor vágódott az ajtónak.
Csak egy macskát talált, ami neki is ugrott az őt zaklató rendőrnek. Halmay kapitánynak az első pillanattól fogva gyanús volt Győrfiné, aki rövid kihallgatás után bevallotta, hogy ő a szellem. Ezzel próbálta rávenni az urát, hogy Sajókazincra költözzenek, az ő szüleihez. Az ügy lezárásával megnyugodtak a környéken a kedélyek.
Miskovec: 19 napig
1919 áprilisában nemcsak a román, hanem a cseh hadsereg is támadásba lendült az ország ellen. Május elsején a város feladásáról döntöttek vezetőink, és egy négy tagú küldöttség fogadta a cseh csapatok olasz ezredesét. Ekkor hivatalosan is Miskovec lett a város neve, 19 napig, akkorra ennyi idő után sikerült visszafoglalni Miskolcot a magyar erőknek.
,,Ballag már a vén diák”
A jól ismert ballagási nóta sorait először valószínűleg Selmecbányán énekelték a diákok magyar földön. Azt a dalt, amely egy német ballagási ének volt a XIX. század elejéről.
A Miskolci Egyetem jogelődje az 1735-ben alapított felvidéki intézmény, ezért talán minden miskolci kicsit magáénak érezheti a dalt, pláne, hogy annak fordítója az a Csengey Gusztáv, aki utolsó éveit Miskolcon töltötte, és városukban hunyt el. A sírja a Mindszenti temetőben található. Ő egyébként az 1860-as években Jénából „hozta haza” a dalt. Az „utolsó kuruc” az eperjesi jogakadémia tanári karával együtt érkezett városunkba a trianoni döntés után, és itt folytatta oktató-nevelő munkáját.
Reiman Zoltán
