Világszinten is úttörőnek számító fejlesztésen dolgozik a Wienerberger és a Miskolci Egyetem a fenntartható téglagyártás érdekében. Az építőanyaggyártó tiszavasvári gyárának szárítóberendezésében, valós ipari körülmények között egy égőben 100 százalék hidrogén felhasználásával hajtották végre a kiégetést megelőző szárítási folyamatot.
Laborkörülmények között pedig már a tégla kiégetését is sikerült tisztán hidrogén felhasználásával megvalósítani. A kísérletek eredményei alapján új lendületet kaphat a földgáz kiváltása a kerámia iparban, ami jelentős szén-dioxid-kibocsátás csökkenést eredményezhet.
Újabb jelentős mérföldkőként értékelték a sikeres kísérletet a téglagyártás magyarországi zöldítésében. Az építőanyaggyártó a Miskolci Egyetemmel és a német Scharr-TEC GmbH égőgyártóval közösen, a társaság tiszavasvári téglagyárának gyorsszárító berendezésében sikeresen hajtott végre kerámia égetést megelőző szárítási folyamatot kizárólag hidrogén felhasználásával.
A mostani kísérletsorozat bebizonyította, hogy a korábban elért 25 százalékos kevert hidrogénarány után mára gyakorlatilag a teljes földgáz kiváltás is megvalósítható a tégla szárítás és majd az égetés folyamatában is. A technológia azért különösen értékes, mivel meglévő infrastruktúrák úgynevezett retrofit átalakításával is elérhető. Ennek lényege, hogy teljes technológia kiváltás helyett, a meglévő berendezés korszerűsíthető, ami jelentős költségmegtakarítást jelent.
- A Miskolci Egyetem Energia-, Kerámia- és Polimertechnológiai Intézetével végzett közös kísérletsorozatunk eddig rendkívül ígéretes eredményeket hozott. A laboratóriumi körülmények között sikeresen tesztelt tiszta hidrogéntüzelés után a következő lépés a sorozatgyártási próbák megkezdése lehet. Kísérleteink bizonyítják, hogy a fosszilis tüzelőanyag-mentes téglagyártás nem csak távoli jövőkép, hanem egy rövid időn belül teljes mértékben megvalósítható gyártási alternatíva – mondta Vaskó Péter, a Wienerberger országos termelési vezetője.
A kísérletek során, a laborkemence égői speciális átalakításon estek át, de az elkészült egyedi minta téglák minősége változatlan maradt. A projekt tapasztalatai alapján a hidrogén infrastruktúra további bővítésével a vizsgálatok széles skálája végezhető el, ami felgyorsíthatja a teljes gyárra kiterjedő átállást a tiszavasvári üzemben.
- A hidrogéntechnológia ma világszerte a kutatás-fejlesztés egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Büszkék vagyunk rá, hogy a Wienerbergerrel közös laborkísérleteink révén Magyarország is aktívan hozzájárulhat e globális törekvésekhez, és a megszerzett tapasztalataink hosszú távon is hasznos referenciaként szolgálhatnak a kerámiaiparban – mondta Palotás Árpád, a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karának dékánja.
A szakemberek szerint a jelenlegi tudásbázis alapján már belátható időn belül elérhető, hogy a tiszavasvári gyár termelésének akár 100 százaléka földgázfelhasználás nélkül, karbonkibocsátásmentesen, tiszta hidrogéntüzelés útján valósuljon meg. Ez a téglagyártás területén úttörő eredménynek számít, és jelentős lépést jelent abban, hogy az építőanyaggyártó tovább csökkentse termékportfóliója karbonlábnyomát.
A következő fázisban a laboratóriumi sorozatgyártási kísérletek indulnak el, amit később ipari környezetben végzett tesztek követnek. A tapasztalatok alapján a vállalat célja, hogy a tiszavasvári gyár után hosszú távon más magyarországi és nemzetközi telephelyein is alkalmazza a technológiát.
