A karácsonyi ünnepkör minden évben a január 6-ai vízkereszt ünnepével zárul, amikor három fontos eseményt is ünnepel az egyház Krisztus életéből. Ezen a napon szokták megszentelni a vizet, valamint elkezdődik a lakásszentelések időszaka.
- Vízkereszt napján, görög kifejezéssel élve, az epifániát ünnepli az egyház, ami azt jelenti: az Úr megjelenése. Három szentírási rész fejezi ezt ki – nyilatkozta Szabó József atya, a diósgyőri Szűz Mária Szent Neve Templom plébánosa. - Egyrészt a napkeleti bölcsek látogatása a kisded Jézusnál, ami megmutatja, hogy már a Közel-Keleten kívüli világ is tudomást szerzett róla, hogy megszületett a Megváltó. Másrészt Jézus Krisztus megkeresztelkedése a Jordánban, amikor először jelenik meg nyilvánosan, mint Messiás és a Szentlélek galamb képében leszáll rá. Az Atya pedig kinyilatkoztatja, hogy „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” (Mt. 17,5) A harmadik pedig Jézus kánai menyegzőn végrehajtott első csodája, amikor a vizet borrá változtatta – sorolta.
Elmondta, vízkereszt napján, az ünnepi szentmiséken szentelik meg a vizet, amiből a hívők is vihetnek haza magukkal, valamint a szenteltvíz-tartóba is abból tesznek. A katolikus hit szerint a szenteltvíz bajelhárító erővel bír, és távol tartja a gonosz erőket. A vízkereszti szertartás során magukat a híveket is megáldják. Mindez a tisztulásra és Jézus megkeresztelkedésére utal. A folyóvizek megáldása, amit jellemzően a görögkatolikusok végeznek, az új teremtésre is emlékeztet, amit Krisztus húsvétkor teljesített be.
Áldást kérhetünk otthonainkra
- Vízkereszthez kapcsolódóan januárban bárki kérheti, hogy áldjuk meg az otthonát és hintsük meg azt szenteltvízzel. Ilyenkor az egyház imádkozik az épületért, hogy a ház töltse be a funkcióját és legfőképpen az ott élő családért, hogy Isten árassza ki rájuk az áldását. Emellett azért is könyörgünk, hogy minden gonosz lélek és ártó hatalom távozzon abból a házból, lakásból, ahová elmegyünk. A házszentelés egyfajta családlátogatás is, amelynek alkalmával van lehetőségünk elmondani, hogy az igazi védelem a gonosztól az, hogyha megtérünk Krisztushoz – magyarázta a plébános, hozzátéve, hogy járműveket, használati és kegytárgyakat is meg szoktak áldani, hálaadással egybekötve.
Elmagyarázta, a lakások megszentelésekor egy rövidítést írnak a kapufélfára, amely tartalmazza az áldás idejének évét, valamint a C.M.B. rövidítést. Ezt azt jelenti: „Christus Mansionem Benedicat!”, vagyis Krisztus áldja meg ezt a házat! A régi hagyomány szerint néhány helyen G.M.B. betűket írnak, ami a napkeleti bölcsek nevére - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - utal.
- A híveknek vízkeresztkor azt ajánljuk, hogy imádkozzanak, tartsanak bűnbánatot és higgyenek a szentelmény erejében és az Úr áldásában. Ünnepi szentmiséink a reggel 7 órás után 11 és 18 órakor lesznek még január 6-án, kedden – emelte ki az atya.
Háromkirályjárás és ortodox karácsony
A görögkatolikus hagyomány különbözik a római katolikustól, hiszen a bizánci rítusú egyházak egyik legnagyobb ünnepe a vízkereszt. Viszont ott csak Krisztus megkeresztelkedésére emlékeznek ezen a napon. Emellett a vízkereszt szinte egy napra esik az ortodox karácsonnyal, amelynek előestéjét ugyancsak január 6-án tartják, mivel az ortodox világban a Juliánus-naptárt használják, ami eltér a Gergely-naptártól. A miskolci ortodox közösség azonban kivétel, mert ők ugyanúgy a Gergely-naptár szerint tartják az ünnepeiket, mint a többi keresztény felekezet a városban.
A népi kultúrában még betartották, hogy január 6-án kell lebontani a karácsonyfát, hiszen a vízkereszt a karácsonyi ünnepkör vége. Ezen a napon a paraszti világban jellemző volt a háromkirályjárás, vagy más néven a csillagozás misztériumjáték, ami a betlehemezés egy vízkereszti változata. Ebben a dramatikus játékban a napkeleti bölcsek látogatását mutatták be - tudtuk meg korábban Viszóczky Ilonától, a Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusától.