A fenntarthatóság ma már nem csupán divatos hívószó a turizmusban, hanem olyan szemlélet, amely meghatározza a térségek jövőjét. Erről szólt a Visit Hungary Fenntarthatósági Roadshow elnevezésű szakmai rendezvény is, amelyen turisztikai szakemberek, kutatók és döntéshozók osztották meg tapasztalataikat a fenntartható turizmus lehetőségeiről, kihívásairól és jó gyakorlatairól.
Közösség nélkül nincs fenntarthatóság
A rendezvényt Dóczi Melinda, a Visit Hungary marketing divízióvezetője és Borda Krisztina, a Hotel Palota Lillafüred ügyvezetője és az esemény házigazdája rendhagyó módon nyitotta meg, felvetve a kérdést: mit is jelent valójában a fenntarthatóság, és miért fontos a turizmusban?
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság alapvetően közösségi műfaj. Véleménye szerint a siker kulcsa az együttműködésben rejlik, hiszen a határokat és a célokat közösen kell kijelölni.
A fenntarthatóság mindig egy közösségi műfaj, amelyet együtt könnyebb megvalósítani
– fogalmazott, hozzátéve, hogy Miskolcnak a jövőben két-három lépéssel előrébb kell járnia, új utakat és lehetőségeket keresve.
A város jó példával jár elöl: Miskolc nemrégiben a világ egyik legjobb fenntartható turisztikai projektjének elismerésében részesült. Az élményalapú fejlesztések azt mutatják, hogy a fenntarthatóság és a turisztikai vonzerő kéz a kézben járhatnak.
A polgármester szerint a térség nemcsak természeti szépségeit tudja megmutatni a látogatóknak, hanem gasztronómiai értékeit is. A cél, hogy a turisták jó hírét vigyék Miskolcnak és a régiónak.
A fenntarthatóság már nem választható opció
Borda Krisztina előadásában arról beszélt, hogy a fenntarthatóság kérdése ma már nem vita tárgya. Ugyanakkor a társadalmi szempontok sokáig háttérbe szorultak.
A Covid-időszak rámutatott arra, hogy a turisztikai szereplőknek újra kell gondolniuk működésüket. Fel kellett mérniük, milyen erőforrásokkal rendelkeznek, milyen értékeket kívánnak képviselni, és hogyan tudják ezeket hosszú távon fenntartható módon működtetni.
A fenntarthatósági stratégia egyik legfontosabb célja, hogy a szemlélet ne külön projektként jelenjen meg, hanem a mindennapi működés természetes részévé váljon. Ennek része például a helyi termékek előtérbe helyezése, a szelektív hulladékgyűjtés biztosítása vagy a növényi alapú ételek kínálatának bővítése.
A szakember szerint a turisták edukálása is kiemelten fontos. A cél nem pusztán a szabályok betartatása, hanem annak megmutatása, hogy a tudatos választások magasabb színvonalú élményt eredményezhetnek. Jó példa erre a lillafüredi Pisztrángos, ahová a látogatók autó helyett kisvonattal utazhatnak el, vezetett túrával és ismeretterjesztő elemekkel fedezhetik fel a térség értékeit.
A régió gasztronómiai kezdeményezései – köztük a Gasztroexpressz és a Bodrogkeresztúr környékét bemutató programok – szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy Észak-Magyarország felkerüljön a fenntartható turisztikai desztinációk térképére.
A fő üzenet egyértelmű volt: nem feltétlenül hatalmas beruházásokra és jelentős anyagi forrásokra van szükség. Sokszor kisebb, tudatos lépésekkel is komoly eredményeket lehet elérni.
A klímaváltozás már a turizmust is alakítja
A rendezvény egyik legfontosabb témája a klímaváltozás turizmusra gyakorolt hatása volt. Sütő Attila, a HungaroMet Nonprofit Zrt. vezető tervezője a környezeti változások várható hatásairól beszélt, bemutatta a hazai klímatrendeket és azok várható következményeit.
Előadásából kiderült, hogy Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése a globális átlagnál közel kétszer gyorsabb ütemű. A magas hőmérsékletű napok száma növekszik, miközben a csapadékeloszlás egyre szélsőségesebbé válik: rövid idő alatt nagy mennyiségű eső hullik, amit gyakran hosszabb aszályos időszak követ.
A villámárvizek és az extrém időjárási események komoly kihívást jelentenek a turisztikai szektor számára, amely különösen érzékeny az éghajlati változásokra.
Ugyanakkor Észak-Magyarország bizonyos előnyökre is szert tehet. A hegyvidéki, hűvösebb területek felértékelődhetnek a nyári hőségben, így a térség vonzó alternatívát kínálhat azoknak, akik kellemesebb klímát keresnek - hangsúlyozta.
Létezik-e valóban fenntartható turizmus?
Ezt követően Benkő Béla, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója azt a kérdést vizsgálta, beszélhetünk-e egyáltalán fenntartható turizmusról.
A szakember szerint az utazás minden esetben környezeti terheléssel jár, ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes döntések között. Fontos szempont lehet például a közösségi közlekedés használata, az utazási távolság mérlegelése vagy a kisebb ökológiai lábnyommal járó közlekedési módok választása.
A szálláshelyek esetében egyre több helyen jelennek meg fenntarthatósági szempontok: saját kertből származó alapanyagok, helyi termelők bevonása, helyi borászatok támogatása vagy energiahatékony működés.
A szakember kitért az éttermi pazarlás problémájára, a túlcsomagolás visszaszorítására, a hulladékkezelésre és az újrahasznosítás fontosságára is.
A jövő turistája az autentikus élményt keresi
Váradi Zsuzsanna, a Visit Hungary szakértője „Utazz úgy, hogy tudatos maradsz” című előadásában a fenntartható utazás ellentmondásaira és lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Rámutatott, hogy egy wellnesshétvége vagy egy autós utazás jelentős környezeti terheléssel járhat, miközben a turisták egyre inkább keresik a természetközeli, hiteles élményeket.
A szakember szerint a jövő egyik legfontosabb trendje a csend, a lassulás és a digitális detox iránti igény erősödése lesz. A hűvösebb, hegyvidéki térségek, a kisebb tömeggel látogatható helyszínek és az autentikus helyi élmények egyre vonzóbbá válnak.
Bár a kutatások szerint az utazók többsége fontosnak tartja a fenntarthatóságot, csak kevesen hajlandók jelentősen többet fizetni érte. Ezért a turisztikai szolgáltatóknak olyan megoldásokat kell kialakítaniuk, amelyek egyszerre nyújtanak magas színvonalú élményt és felelős működést.
Az előadás egyik legfontosabb gondolata így hangzott:
A kérdés ma már nem az, hogy fenntartható vagy-e, hanem az, hogy tudod-e bizonyítani.
Több, mint szálláshely
A délelőtt zárásaként „Több, mint szálláshely – A lokális cselekvés szintjei” címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek résztvevői Borda Krisztina, a Hotel Palota Lillafüred ügyvezetője, Handó János, a Katica Tanya Élményközpont tulajdonos-ügyvezetője, Litkai Gergely, a Mátrai Túraközpont tulajdonos-ügyvezetője, valamint Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány és a Baráthegyi Majorság kuratóriumi elnöke voltak. A szakemberek a helyi közösségek szerepéről, a térségi együttműködésekről és arról osztották meg tapasztalataikat, hogyan válhat egy turisztikai szolgáltató a desztináció aktív alakítójává, nem csupán szállásadóvá.
Helyi termékek jelentősége
A délutáni program első témája a helyi termékek szerepe és hatása volt a vendéglátásban: a kerekasztal-beszélgetés résztvevői Angeli Poisson Barbara, a Tati Farm to Table és az Angelfish Farms ügyvezetője, Balogh Barbara, a noszvaji Nomád Hotel tulajdonos-ügyvezetője, Makai Gergely, a Tokaji Hetszőlő birtokigazgatója, valamint Zsolnay Gergely, a Hotel Palota Lillafüred kreatív séfje voltak. A szakemberek arról osztották meg tapasztalataikat, hogy a helyi alapanyagok és termékek miként járulhatnak hozzá a vendégélmény gazdagításához, a térségi gazdaság erősítéséhez és a fenntartható működéshez.
Milyen a jó kommunikáció?
Ezt követően „Minden jó helynek, terméknek, desztinációnak is kell cégér!” címmel fireside beszélgetésre került sor, amelyben Bedő Károlyné, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tanácsadója, valaminta Visit Hungary-től Galambos-Parti Regina a hatékony kommunikáció és a tudatos márkaépítés jelentőségéről beszélgetett. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan lehet egy települést, turisztikai szolgáltatást vagy helyi terméket hitelesen és sikeresen pozicionálni a látogatók számára.
Ehető erdő
A program következő előadója Bózsó Gyula volt, aki az „Ehető erdő” projekt fejlődését mutatta be. Előadásában végigkövette az ötlet útját a kezdetektől a nagyközönség számára is ismert turisztikai attrakcióvá válásig, bemutatva az innováció, a helyi értékek és az élményturizmus összekapcsolásának lehetőségeit.
Környezettudatos magatartás elterjesztés
A kávészünet után Kováts Bence környezetmérnök, a MIREHU munkatársa tartott előadást a fenntartható közszolgáltatások szerepéről. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szemléletformálás és a különböző ösztönző rendszerek, díjak milyen fontos szerepet tölthetnek be a környezettudatos magatartás elterjesztésében.
Miskolc, a Bükk városa
A roadshow szakmai programját Fekete-Angyal Enikő, a MIDMAR Kft. - Visit Miskolc ügyvezetőjének előadása zárta. „Miskolc, a Bükk városa” címmel a város és a térség márkaépítési folyamatát, identitásformálását és desztinációfejlesztési tapasztalatait mutatta be. Előadásában kiemelte a zöld pozicionálás, az élményalapú termékfejlesztés és a helyi adottságokra építő turisztikai kínálat fontosságát, amelyek hozzájárulnak a térség versenyképességének növeléséhez. A rendezvény zárszóval fejeződött be, összefoglalva a nap legfontosabb fenntarthatósági és turizmusfejlesztési üzeneteit.
