Szunyogh László, Miskolc főépítésze a közösségi médiában terjedő állításokkal kapcsolatosan a következőkről tájékoztatott.
– Az érintett telkek korábban önkormányzati tulajdonban voltak, de 2025-ben értékesítette ezeket a város. Beépítetlen építési telkekről van szó egy kertvárosias lakóövezetben, ezért szakmai szempontból nem volt akadálya az értékesítésnek; nem érdeke a városnak, hogy elszórt családi ház építésre alkalmas építési telkeket birtokoljon – mondta.
A főépítész szerint a helyi építési szabályzat két oldalról is védi a Késmárki utca kertvárosias jellegét.
– Tulajdonképpen egyfajta dupla védelem működik ezen a területen. Egyrészt a kertvárosias övezeti besorolás miatt egy telken legfeljebb egy darab, maximum négylakásos lakóépület építhető. Ennél nagyobb, több tízlakásos társasház építését a szabályzat eleve nem teszi lehetővé – hangsúlyozta.
– Másrészt eleve alacsonyan, 20 százalékban van meghatározva a megengedett legnagyobb beépíthetőség, de hiába nagy egy telek, vagy hiába vonnak össze több telket, attól még nem lehet bármekkora méretű épületet építeni. A beépíthetőség felső határát a szabályzat szigorúan meghatározza, ezért telekösszevonással létrejövő nagyméretű telek esetén sem épülhet 360 négyzetméternél nagyobb épület akkor sem, ha az a 20 százalékba beleférne – mondta.
Szunyogh László hozzátette: az övezetben az épületek legfeljebb hat méter magasak lehetnek, és legalább 60 százalék zöldfelületet kell biztosítani.
Az úgynevezett „erdőirtással” kapcsolatban a főépítész elmondta: a helyszíni szemle alapján csak az látszik, hogy az új tulajdonos a saját, immár magántulajdonban lévő építési telkein végzett növényritkítást.
