Ugrás a tartalomra

Ásványok és őslények titokzatos világába repített az ásványfesztivál szakmai napja

Létrehozva
A Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál alapfilozófiája a kezdetektől fogva az, hogy a legszélesebb közönséggel ismertesse meg az ásványok, kőzetek és ősmaradványok különleges világát – hangzott el az idén jubiláló, 40. évébe lépett tudományos ismeretterjesztő rendezvény alkalmából tartott szakmai napon, pénteken a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) székházában.
Kép
Fotók: Juhász Ákos

A szakmai napon a földtudományok területén belül két tudományterülettel, mégpedig az őslénytannal és az ásványtannal kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. A két területet a gyűjtemények kötik össze egymással, de a földtudományokon belül ennek a két szakterületnek van a legnagyobb szakmai bázisa is. 

A szakmai nap egyik jelentős apropója a 40. Miskolci Nemzetközi ásványfesztivál, a másik pedig a 10 évvel ezelőtt megnyílt Pannon-tenger Múzeum, illetve annak állandó kiállításai. 

Kép

Az ásványfesztivál megszervezésének alapgondolata az első, 1983-ban megrendezett esemény óta töretlenül az, hogy mindenki, aki valamilyen módon kötődik az ásványokhoz, kőzetekhez, drágakövekhez és ősmaradványokhoz, megtalálja az érdeklődésének legmegfelelőbb programot a kínálatban – fogalmazott a rendezvény szervezésében évtizedek óta részt vevő Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem Nyersanyagkutató Földtudományi Intézetének tanára.

Mint mondta: a fesztivál ma is, akárcsak a kezdetekben, elsősorban a közép-európai országok kiállítóira és látogatóira épít, de egyfajta hídszerepet is betölt a nyugat- és kelet-európai országokból érkező gyűjtők között. Szakáll Sándor A Gondolatok az ásványfesztivál 40 évéről című előadásában az ásványfesztivál ötletétől kezdve a napjainkig vezette végig a fesztivál történetét. 

Kép

Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója a Pannon-tenger Múzeum 10 évéről beszélt. Elmondta, hogy az évtizedet három állandó kiállítással, valamint az azokat kísérő rendezvényekkel és előadásokkal fűszerezték meg. A kiállítóhely jelentőségével kapcsolatban kiemelte, hogy 2007-ben, amikor a bükkábrányi ősfák előkerültek, akkor mindenki érezte, hogy ez egy szenzációs paleobotanikai és földtani leletegyüttes, ami a mai napig mit sem változott.

A gyakorlatban ez azt jelenti – emelte ki –, hogy erre a leletre érdemes volt egy múzeumi kiállítóhelyet felépíteni, ami alkalmat adott arra, hogy egyrészt a földtörténeti és természetrajzi tárnak az államosítás miatt megakadt gyűjteményezési munkáját újraindítsák, másrészt bemutassák a természettudományos kiállítások egy-egy korszakát. A Kárpátok ásványai kiállítás a hegységrendszer ásványait mutatja be, a Magyarországon és hazánk közvetlen környezetében egyedülálló Őserdei ösvények című kiállítás a miocén kort, a 6 évvel ezelőtt megnyitott Dinók földjén című kiállítás pedig, a mezozoikum földtörténeti szakaszt.

Szolyák Péter kitért a továbblépés lehetőségére is, melynek révén a jégkorszak bemutatását célozná meg a múzeum egy új interaktív kiállítással, ami azt is előrevetíti, hogy a jelenlegi állandó kiállításokat addig érdemes megnézni, amíg még láthatóak. Erre a Kocsonyafesztivál idején is remek alkalom nyílik, hiszen a múzeum a fesztivál ideje alatt is várja a látogatókat.

A 40. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál – a Közép-Európa gyűjtői körében is közismert ásványtani esemény – március 9-én és 10-én várja a Föld rejtett kincsei, az ásványok, ékkövek, díszítőkövek, kőzetek és ősmaradványok iránt érdeklődőket az Egyetemvárosba. Idén is csaknem 100 kiállító mutatja be kollekcióját az egyetem főépületében és a díszaulában.

Ez is érdekelhet

Sikeresen teljesítették a magyar űrhajósok a NASA kiképzését
TudományBelföldVilág
Az Ax-4 legénysége sikerrel teljesítette a NASA kiképzését, ezzel újabb lépéssel kerültek közelebb a felbocsátáshoz.
Képgaléria
A lelket és az életet tárja elénk Rudolf Mihály legújabb kiállítása
Tudomány
„Lélek és élet – Rudolf Mihály és Útitársai” címmel nyílt kiállítás péntek délután a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. 
Képgaléria
Fontos együttműködést kötött az egyetemmel az OSZK
TudományMiskolc
A kulturális értékteremtő tevékenységek támogatása, valamint a kulturális és szakmai együttműködés lehetőségének megteremtése céljából szánták el magukat erre a felek.
Elon Musk szerint hat év múlva már ember lehet a Marson, jövőre pedig humanoid robot
TudományVilág
2026 végén indulhat el a Mars felé a SpaceX amerikai űripari vállalat Starship rakétája, amely magával visz majd egy Optimus humanoid robotot is – jelentette be pénteken Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX elnök-vezérigazgatója.