Az állam a helyieket megkerülve állapodott meg a kínai CATL-lel arról, hogy Debrecenbe hozza Európa legnagyobb akkumulátorgyártó üzemét. 2022 augusztusában jelentették be a beruházást, ami meglepetésként érte a helyi lakosságot. A Civil Fórum Debrecen Egyesület kifogásolta, hogy nem volt nyílt vita az ügyben. Próbáltak olyan adatokat kikérni, ami a gyár környezetre gyakorolt hatását mutatja: kevés sikerrel.
Sem a rétegvíz-felhasználással kapcsolatban, sem más, környezetileg fontos szempontról nem kaptak információt. Ennek oka csak később derült ki: a terület eladása megtörtént, de adatok helyett csak gigantikus ígéreteket kaphatott a debreceni városvezetés a kínai cégtől, és erre alapozták a gyárépítést. Legalábbis erről beszélt a HVG podcastjében Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője, aki szerint politikai döntés született, mindenféle szakmai adat hiányában, a kockázatok mérlegelése nélkül.
- Meggyőződésem, hogy amikor december 3-án a kínai befektető benyújtotta a hatástanulmányt, csak akkor derültek ki ezek a számok – állítja Gondola Zsolt. Ezután jött a két országos hírű közmeghallgatás, ahol elszabadultak az addig láncon tartott indulatok. A gyárépítés eközben tervszerűen folyik. A kormány és az önkormányzat együttesen eladta a hasznosítandó földterületet a CATL-nek, és kiadtak egy előzetes engedélyt is a tereprendezésre. Ez történik most. Az engedélyeztetési szakaszba ért a beruházás: a környezeti hatástanulmányt február 13-án bírálják el. Ezt követi az építési engedély. A tervek szerint a gyár 2025-ben kezdi meg a működését. Ekkor az engedélyeztetési folyamat több lépcsőjét meg kell ismételni, ám akkorra a falak már állni fognak.
Kell vagy nem?
A kormány érve, hogy a nagy értékű beruházás több fronton is jótékonyan hat majd a gazdasági mutatókra: elég, ha csak az építőipari és beszállítói feladatokat vesszük alapul. Emellett a munkahelyteremtést is a pozitív vonzatok közé szokták sorolni – kilencezres számot mondtak be a szükséges munkaerő kapcsán. Akkumulátorokra pedig egyre nagyobb szükség van, így egy biztosan felfelé ívelő piacon nyerhet előnyt Magyarország.
Kovács Gábor, a HVG gazdasági újságírója szintén egy podcast során beszélt arról, ha a gyár nyereséges lesz, a befektető ennek a pénznek a nagy részét ki fogja vinni az országból.
- Ez nem egy állami beruházás, nem arról van szó, hogy amit a cég megtermel, az a magyar államot, a magyar embereket gazdagítaná. Más multikkal szemben a kormány is gyakran hangoztatja, hogy kitalicskázzák az országból a profitot – hangsúlyozta Kovács Gábor.
A másik probléma a gazdasági újságíró szerint, hogy a 9000 szükséges munkavállaló nem elérhető Debrecen közelében. A munkaerőpiac olyan értelemben telített, hogy nincs annyi szabad ember, amivel fel lehetne tölteni a gyár üres posztjait. Más témák kapcsán a kormány is azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Ha ez igaz, honnan akaszt le a CATL majd 10 ezer munkást? Milyen nemzetiségű munkásoknak teremtenek munkahelyet?
Győrffy Dóra, az MTA doktora, az Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának elnöke is arról beszélt a HVG-nek, hogy az akkumulátor ott jó, ahol használják, nem ott, ahol gyártják. Úgy véli, önmagában az, hogy egy termékre van kereslet, nem jelenti, hogy itt kell gyártani, Magyarországnak pedig nincs olyan előnye más országokkal szemben, ami alkalmasabbá tenné az akkunagyhatalmi szerepre. Pedig az akkugyárak érdekében a kormány forrásokat von el más területek fejlesztésétől, úgy, hogy eddig nem mutatta be adatokkal, előrejelzésekkel, objektív érvekkel, miért jó nagy számban letelepíteni az országba az ázsiai üzemeket.
Miközben sorakoznak az érvek és ellenérvek pro és kontra, a németországi Arnstadtban átadták a CATL kínai akkumulátorgyártó vállalat első európai cellagyártó üzemét – írja az MTI.
A Türingia tartományban felépült gyár éves termelési kapacitása 14 GWh, amely mintegy 350.000 elektromos személyautóhoz elegendő akkumulátort jelent. Bodo Ramelow, a tartomány miniszterelnöke a CATL Debrecenbe tervezett, jóval nagyobb kapacitású üzemével kapcsolatban a magyar közmédiának elmondta, hogy a kereslet várható lendületes növekedése alapján nagyon helyesli, hogy a kínai cég Türingia után Magyarországon is megjelenik, és még nagyobb beruházást hajt végre. Ramelow azt is hozzátette, hogy a CATL arnstadti gyárát úgy építették meg, hogy „nem történhet vegyi szennyeződés” a környezetében.
Az Index megkeresésére a beruházó CATL vállalat közölte: A világszerte működő akkumulátorgyáraink jelenleg minden szabálynak megfelelően működnek, ez azt bizonyítja, távolról sem vagyunk környezetrombolók, sőt éppen ellenkezőleg. Szerintük nincs ok az aggodalmakra. A cég szerint a projekt Debrecennek és Magyarországnak is jelentős adóbevételeket generál és munkahelyeket teremt, a helyi gazdaság új hajtóerejévé válhat a jövőben. A legjobb minőségű akkumulátor-termékeket tervezik ebben a gyárban biztosítani az ügyfeleiknek, ráadásul ez szerintük felgyorsítja az e-mobilitásra való átállást nemcsak Magyarországon, de Európában is.
Reagáltak a kritikákra is: A CATL külön felhívta a figyelmet, hogy olyan biztonságos technológiai és műszaki feltételek mellett végzik a gyártást és a kapcsolódó tevékenységeket, amelyek megakadályozzák a működés során, hogy a munkavállalók és a lakosság környezeti, egészségügyi kockázatoknak legyenek kitéve. Lapunknak úgy fogalmaztak, a termelési tevékenységet zárt, megfelelően szigetelt épületekben végzik. Azt állítják, talaj- és talajvízszennyezés nem várható. Ennek igazolására a telephelyen belül külön monitoring rendszert építenek ki, és a méréseket a hatóságok által előírt szabályok alapján fogják végezni.
A számított levegőterhelése a túlbecslések ellenére, a telephelyen belül is az egészségügyi határérték alatt fog maradni. A projekt nem jelent környezeti és egészségügyi kockázatot.
A vállalat azt is közölte, hogy telephelyeiken világszerte a „jó szomszéd” filozófiáját követik a gyárakat körülvevő közösségekkel. Mint fogalmaznak, mindig a helyi lakosok jólétét tekintik elsődleges szempontnak: „számunkra Debrecenben a lakosság vízellátásának biztonsága az első helyen áll. Az üzem vízfogyasztása nem veszélyezteti a helyi ivóvízellátást” – húzták alá.
Azt is közölték, hogy a lehető legkörnyezetbarátabb technológia alkalmazása miatt az üzem átlagosan 3378 köbméter/nap vízfogyasztást fog eredményezni, és számításaik szerint Debrecen jelenlegi vízfogyasztásához képest ez nem jelentős mennyiség. Továbbá jelenleg a hűtőtornyoknál a szürkevíz felhasználását mérlegelik, amely a teljes vízfogyasztás mintegy hetven százalékát adná - írta meg az Index.hu
A fordulatokban bővelkedő történetről lapunk a továbbiakban is beszámol.
Frissítés. Az LMP vasárnapi közleménye:
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a tiltakozások ellenére három éven belül megépüljön a debreceni akkumulátorgyár - mondta Hohn Krisztina, az ellenzéki párt népjóléti és családügyi szakszóvivője vasárnapi budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján.
A szóvivő emlékeztetett: szombaton érkezett hír arról, hogy a CATL kínai akkumulátorgyártó cég szerint a debreceni gyár első létesítményei három éven belül elkészülnek. "Az LMP elképesztőnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy ekkora tiltakozás ellenére a fejünk felett áttolják ezt a létesítményt (...), holott láthatják, hogy határozottan tiltakoznak a helyiek a gyár megépítése ellen" - emelte ki.
Mint mondta, várják, hogy a Nemzeti Választási Bizottság átengedje a népszavazási kérésüket, és így a debreceniek kinyilváníthassák, hogy nem akarnak akkumulátorgyárat.
Hangsúlyozta: elvárják továbbá a Fidesztől, hogy részt vegyen az LMP által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésnapon, és magyarázatot adjon, "miért árulják ki hazánkat a kínai és a koreai multiknak".
Hohn Krisztina elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány nem ad érdemi választ azokra a kérdésekre, amelyeket az ellenzéki párt képviselői rendszeresen feltesznek. Ilyen például, hogy mekkora lesz ezeknek a gyáraknak a valós energia- és vízigénye, és azt miből kívánják majd biztosítani. "Sorra érkeznek a semmitmondó, általában politikai frázisokat puffogtató válaszok, amelyekben semmilyen konkrét tény nem olvasható" - emelte ki.
Jelenleg nincs információjuk arról sem - tette hozzá -, hogy a kormány hogyan fogja kezelni az ország számára szintén nagy kockázatot jelentő elhasznált akkumulátorok és a keletkező veszélyes anyagok ártalmatlanítását. Továbbá létezik-e olyan kockázatelemzés, amely vizsgálja, hogy ez milyen víz-, energia- és területhasználattal, milyen zajszennyezéssel jár majd.
"Ez a gyár nem készülhet el semmikor, sem most, sem három éven belül, sem azt követően" - hangsúlyozta, hozzátéve, az LMP ezért indította el a párt honlapján online vagy a köztereken, aktivistáinál is aláírható petícióját, amelyhez várja a lakosság csatlakozását. (MTI)
