A Miskolci Galéria szervezésében három képzőművészeti kiállítás nyílt Kielcében, a Kortárs Galériában, a magyar-lengyel barátság napján – tájékoztatta szerkesztőségünket Horváth Szabolcs, a Herman Ottó Múzeum marketing és kommunikációs referense. Az elsőn miskolci kortárs alkotók mutatkoztak be. A csoportos tárlat kiállító művészei –nem titkolt szándékkal – erőteljesen kötődnek Miskolchoz. A városhoz, annak kultúrájához, képzőművészetéhez, azon egyszerű oknál fogva, hogy többségük itt született, itt nőtt fel, itt kezdett foglalkozni képzőművészettel és az elmúlt egy évtizedben megkapták a miskolci Mazsaroff Miklós-díjat. A tárlat kiállító művészei: Batykó Róbert, Bánki Ákos, Csabai Renátó, Horváth Kinga, Lenkey Tóth Péter, Lukács Róbert, Miklós Gábor, Sütő Róbert, Szanyi Borbála.
A második bemutatón Urbán Tibor képzőművész festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. Urbán Tibor számos csoportos kiállítás mellett több egyéni kiállításon vett részt korábban Lengyelországban és öt alkalommal rangos díjakat is nyert. Ugyancsak aznap nyílt meg Góré Szabina: Gyere be! című tárlata. A kazincbarcikai születésű művésznek tavaly már volt egyéni kiállítása Kielcében, az idén pedig elnyerte a Mazsaroff-díjat.
Ugyancsak március 23-án, a magyar-lengyel barátság napja alkalmából nyílt meg a Herman Ottó Múzeum vándorkiállítása, Hungarikum – a matyó népművészet címmel. A tárlat korábban öt hazai és két külföldi helyszínen volt látható, legutóbb Kassán szerepelt. Lengyelországi bemutatása a Balassi Intézet Varsói Magyar Kulturális Intézete támogatásával valósult meg, a Muzeum Wsi Kieleckiej elnevezésű skanzen egyik belvárosi műemlék épületében.
A megnyitó ünnepségen köszöntőt mondtak Kielce város és a megye vezetői, a múzeumigazgatók, valamint Tischler János, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Engelmayer Ákos néprajzkutató, korábbi varsói magyar nagykövet személyes emlékeivel nyitotta meg a kiállítást. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum megbízott igazgatója hangsúlyozta: Miskolc hagyományosan erős, és sokoldalú lengyel-magyar kapcsolatainak sorában kiemelkedőek a múzeumi, művészeti együttműködések. Az elmúlt években számos közös kiállítási projekt mellett a miskolci városi rendezvények sorában is helyet kaptak lengyel vonatkozású múzeumi események.
Kielcében május 10-ig lesz látható a matyó népművészet, innen Zielona Góra, Przemysl és Zamosc városokba utazik majd tovább a miskolci kiállítás.
A matyó népművészet gazdag, színpompás anyagából, a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzött kincseiből nyújt válogatást a vándorkiállítás. A tárlaton több, mint 200 db eredeti, a matyóság (a Borsod megyei Mezőkövesd, Tard, Szentistván) hagyományos népi kultúráját reprezentáló tárgy ismerteti meg az érdeklődőket a gazdag matyó örökséggel. Hat teljes alakos népviseletes bábu, egy bútorozott szobabelső, vetett ágy, kelengyés láda, reprezentatív hímzett textíliák alkotják a kiállítás gerincét. A szövegek két nyelven, magyarul és angolul olvashatók 30 db színes, nagyméretű molinón, melyekhez lengyel fordítás és magyar-lengyel katalógus készült. A hajdan élt emberek életét archív fotográfiák is megidézik, ezek mellett a Mezőkövesden és a környező falvakban élő kortárs népművész alkotók munkái bizonyítják a hagyományos értékek továbbélését napjainkban.
Az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2012-ben került fel a „Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése” örökség-elem. A matyó népművészet 2013 januárjától a magyarországi Hungarikum Bizottság döntésével úgynevezett „törvény általi hungarikumként” a Hungarikumok Gyűjteményébe került.
