Ha például valami hat az endokrin rendszerünkre, a szokásosnál jobban izzadunk. A klimax idején a nők több mint nyolcvan százaléka találkozik a fokozott verejtékezést okozó hőhullámokkal, de hasonló hatással lehet a szervezetre a várandósság is. Ennek az az oka, hogy a hormonális változások hatnak az agy hőszabályozásért felelős részére, amely emiatt úgy érzékeli, hogy a testünk túlhevült, és ezért próbálja izzadással hűteni a szervezetet.

A stressztől szintén sokat izzadhatnak az arra hajlamosak – ilyenkor leginkább azok a verejtékmirigyek lépnek akcióba, melyek a hónaljunkban találhatók. A düh és a félelemérzet is kiválthat hasonló izzadást.

Nemcsak az izzadás, hanem annak hiánya is lehet jel: ha például nyáron a szabad levegőn, a napon sétálunk, és hirtelen azt vesszük észre, hogy nem izzadunk, és szédülni kezdünk, akkor könnyen lehet, hogy hőgutát kaptunk. Az anhidrózis, vagyis a verejtékelválasztás hiánya nagyon veszélyes, mert megakadályozza a testünket abban, hogy lehűtse magát. Ilyenkor sürgősen vegyünk magunkhoz folyadékot (lehetőleg olyat, amiben nincs koffein), és menjünk árnyékba, vagy hűvös, légkondicionált helyiségbe.

Az erőteljes verejtékezés alacsony vércukorszintet is jelezhet, különösen akkor, ha hideg, nyirkos érzésű bőrrel párosul, különösen a nyak hátsó részén és a hajvonalnál. Ilyenkor gyorsan együnk, esetleg igyunk valamit – szerencsére ez az állapot hamar helyrebillenthető.

Sokan szeretnénk, ha nem izzadnánk többet, hiszen ez a testi tünet számunkra csak kellemetlenségekkel jár. Talán nem is sejtjük, hogy szervezetünk hőszabályozása az életünket menti meg ezzel. Ismerkedjünk meg a verejtékezés élettanával.

A fokozott izzadás betegség is lehet, hiperhidrózisnak hívják – ilyenkor a test hőszabályozási mechanizmusában rövidzárlat következik be.