20,1 százalékosra nőtt az infláció idén szeptemberben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a HVG szemléje szerint. Ekkora inflációt 1996 harmadik negyedéve óta nem láttunk Magyarországon. A háztartási energia 62,1, az élelmiszerek 35,2 százalékkal drágultak egy év alatt.

Az várható volt, hogy az augusztusi 15,6 százalékról még tovább fog nőni az áremelkedés üteme: a mostani számok között jelentek meg először a megemelt rezsiszámlák. Hogy ez mennyivel dobja meg a drágulást, azt jól mutatja, hogy az Eurostat, amely már egy hónapja is a nagyobb rezsivel számolt – náluk ugyanis az a fontos, hogy melyik hónapban történik a fogyasztás, a KSH-nál az, hogy melyikben fizetnek érte – már akkor 3 százalékponttal magasabb számot adott ki, mint a magyar statisztikai hivatal.

Az energiaárak elszállása miatt a havi infláció is még tovább nőtt, pedig már eddig sem volt alacsony: augusztusról szeptemberre 4,1 százalékkal emelkedtek az árak.

A gyorsan változó tételekről megtisztított maginfláció az egy hónappal korábbi 19-ről 20,7 százalékosra változott. A nyugdíjas-infláció pedig, vagyis az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott mutató 15,7-ről 21,9 százalékra nőtt. A kormány eközben rendkívüli nyugdíjemeléssel büszkélkedik, csakhogy idén összesen 13,4 százalékkal emelkedik a nyugdíjellátások összege.

Részletesen a következőképp állt össze az adat:

• A háztartási energia 62,1 százalékkal drágult a tavaly ilyenkorihoz képest,
• az élelmiszerek átlagosan 35,2 százalékkal drágábbak, mint egy éve,
• az alkoholos italok és a dohányáruk 13,2 százalékkal,
• a tartós fogyasztási cikkek átlagos ára 14,7 százalékkal nőtt,
• az „egyéb cikkek nevű csoportban”, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási fogyó cikkekkel, lakásjavító eszközökkel, 12,9 százalékos az átlagos drágulás,
• a szolgáltatások 8,2 százalékkal drágultak,
• a ruhák pedig 6,7 százalékkal.

A vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal magasabb, mint egy éve.

Az élelmiszerek közül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult. Ehhez képest már-már baráti, hogy 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9-cel a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára.

Az Eurostat adatai szerint az egy hónappal ezelőtti magyar infláció a negyedik legnagyobb volt az EU-ban, csak az észt, a lett és a litván adat volt magasabb nála. Az árstopok még egy kicsit lentebb tartják az inflációt, de ahogy azt bemutattuk, így is sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznuk van.

Az, hogy az élelmiszerárak extrém szinten szállnak el – a mostani drágulás az 1995-ös szintet idézi –, jól látszott a hvg.hu bevásárlókosarán is: a szeptemberi bolti körünkben egyetlen terméket találtunk csak, amely olcsóbb lett az azelőtti hónaphoz képest, a vöröshagymát. Az Eurostat pedig egy látványos ábrán mutatta be, hogy a kenyér magyarországi drágulása mennyire brutális minden más ország mutatójához képest. Ez pedig azért is különösen nagy baj, mert sok más termékkel ellentétben az élelmiszerek drágulása elől nem lehet elmenekülni, ennivalót mindenkinek muszáj vásárolnia, legfeljebb spórolni lehet, a vásárlást elhalasztani nem. És valóban spórolnak is sokan: mint a kiskereskedelmi statisztikán látszik, az élelmiszerboltokban már kevesebbet vásárolnak a magyarok, mint tavaly ilyenkor (a drágulás azt hozza magával, hogy még így is többet költenek, nem is kevéssel – augusztusban nagyobb volt a bolti költés, mint tavaly a karácsonyi rohamban, de ez mennyiségben kevesebbet jelent). E mellé érkezett meg most a rezsi, amelyen egy darabig lehet persze spórolni, de nem a végtelenségig.

A Magyar Nemzeti Bank egészen mostanáig azt kommunikálta, hogy addig emeli a kamatokat, amíg az infláció érdemben csökkenni nem kezd, ehhez képest szeptember 27-én közölték, hogy az akkori kamatemelés volt az utolsó egy ideig.

Két nappal a kamatdöntés után aztán az MNB közzétette az Inflációs jelentését is, és nem örülhetünk annak, amit benne olvastunk. A jegybankban ugyanis úgy számolnak, hogy az év utolsó hónapjaiban 20-22 százalék környékén lesz az infláció, 2023 elején tetőzik – eddig 2022 végi csúcsot vártak –, az idén 13,5-14,5 százalék között lesz az éves áremelkedés (azért nem 20 százalékhoz közelítő számokat lehet itt várni, mert az év elejének alacsonyabb, még egy számjegyű mutatója lejjebb húzza az éves átlagot), és jövőre is 11,5-14 százalék közöttire lassulhat csak a drágulás üteme. Vagyis még a mostani nagyon magas szintről is csúnyán tovább nőhetnek az árak. Így pedig hiába a béremelések, a reáljövedelem idén még nő, de jövőre csökkenhet a jegybank szerint.

Az MNB szerint 2023 második felétől lassulhat csak jelentősen az infláció. Ezt négy okkal indokolják:  mivel sok termék ára idén ugrott nagyot és a rezsiemelés hatása is most érkezik, 2023 végén látszik majd a számokon a bázishatás,  remélik, hogy addigra beérik a monetáris politikai szigor,  a recessziós kilátások miatt azt várják, hogy csökkenni fognak a globális nyersanyag- és energiaárak, és a kereslet csökkenése miatt már nem nagyon tudnak hova árat emelni a cégek, mert nem maradna, aki kifizesse.