Húsz évvel ezelőtt, a nehézipar leáldozása után Miskolc még kereste az útját
Húsz éve az Európai Unióban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett csütörtökön a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei szervezete és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK).
A kerekasztal beszélgetést Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék magyar tagja, korábbi európai parlementi képviselő moderálta. Elmondta, hogy az Európai Unió gazdasági, jogi és érték közösség, melynek kulturális sokszínűsége a 27 tagállamnak köszönhető. Hazánk csatlakozása 2004. május elsején sok mindent megváltoztatott, melynek a gazdasági átalakulások mellett hatása volt a társadalomra és az oktatásra is.
Bihall Tamás, a BOKIK és a vármegyei közgazdasági társaság elnöke hangsúlyozta, hogy azt látja a számokat nézve, hogy 2004-ben viszonylag jó gazdasági állapotban léptünk be az Európai Unióba. Közel 7 százalékos volt a gazdasági növekedés, a munkanélküliségi mutatók is kedvezően alakultak: 5,7 százalék volt országosan. A megyében ennél valamivel több, nagyjából 10 százalékos lehetett akkor. Ehhez képest most a munkanélküliség jobb helyen áll, ami jó hír, viszont a gazdasági növekedésünk meglehetősen szerény – emelte ki az elnök.
A TOP 100 vállalkozói rangsort először 2006-ban adta ki a kamara, amely 2005-ös adatok alapján készült, ezért lehet úgy tekinteni rá, hogy szinte egyidőben az EU csatlakozással. Azóta nem csupán az infláció, hanem a gazdaság bővülése okán is ötszörös-hatszoros számok vannak főként a vegyipar, gépipar területén – tudatta. A lista szerkezete nem sokat változott húsz év alatt. Bejöttek azonban a nagy külföldi befektetők a rangsorba. Bihall Tamás kijelentette, hogy ennek köszönhetően jelentősen erősödött az elektronikai, valamint az autóipari beszállítás.
A kilencvenes évek végének politikai és gazdasági változásai negatívan érintették Miskolcot. Újra kellett definiálni a várost, ami nyilvánvalóan a hazai mellett uniós források segítségével történhetett meg – hangoztatta Veres Pál polgármester. Az uniós csatlakozás hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi cégekkel egyszerűbb legyen a kapcsolatteremtés, továbbá felgyorsította a demokratikus változásokat is.
Ebben a városban valamikor több mint huszonötezer ember dolgozott a nehéziparban, gépgyártásban. Ez a bázis szinte egyik napról a másikra szűnt meg, amely súlyosan érintette Miskolcot – jegyezte meg a polgármester. Azok az emberek, akiknek máshol is alkalmazható tudása volt, azok elhagyták a várost. Ezek a lakosok nagyrészt 18 és 35 év közöttiek voltak és legalább érettségivel rendelkeztek – hívta fel a figyelmet.
Emiatt most hiányzik egy generáció a városból, amely számos szociális problémát is felvet. Ebben az időszakban jöttek létre az ipari parkok, amelyek által szélesebb körű gazdasági terjeszkedés vált lehetővé. Veres Pál hozzátette: a kétezres évek elején kitörési pontokat fogalmaztak meg, ilyen például az idegenforgalom és a turizmus fejlesztése.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak még: Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, aki a kutatás-fejlesztési-innovációs programokról, és a hallgatói és oktatói mobilitás változásairól beszélt, valamint Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke, aki az elmúlt húsz év fejlesztési programjainak megvalósításáról számolt be.
