Szegedi Sándor kifejtette: mivel a vírusok célja, hogy az emberi testbe jussanak, és ott szaporodjanak, így nagyjából hasonló időjárási körülmények között képesek életben maradni, mint az ember. Éppen ezért terjednek jobban zárt, az időjárási tényezőktől független térben, mint a szabad ég alatt, ahol megannyi hatásnak vannak kitéve.
A szakember szerint a 0 és 20 Celsius fok közötti hőmérséklet a legoptimálisabb a vírusok számára. A mostani járvány kiindulási helyét jelentő Vuhan tartomány enyhe klímája és a kínai nagyvárosokra jellemző szmog ideális körülményeket teremtett a járvány kitöréséhez. A füstköd lebegő aeroszol részecskéihez tapadva nagy távolságot megtehetnek a vírusok, ráadásul Európába érve ugyancsak az évszakhoz képest enyhe, ám borongós idő fogadta a vírust, ami szintén kedvezett a terjedésének - mondta.
Hozzátette: a jelentősen fagypont alatti mínuszok és a rendkívül magas, mintegy 90 százalék feletti páratartalom nagy mértékben csökkentik a vírus terjedését. Az eső kimossa a levegőből a vírusokat, a szél viszont kétélű fegyver, mivel akár több tíz méterre is el tudja fújni a betegséget okozó részecskéket.
A tanszékvezető közölte, az időjárási elemek közül a direkt napsugárzás a járvány legnagyobb ellensége: az ultraibolya-sugaraknak baktérium- és vírusölő hatása van - magyarázta, megjegyezve, hogy a következő hetekben az egyre hosszabb napos időszaknak és a magasabb napállásnak köszönhetően tovább javul a napsugárzás hatékonysága, ami gátolhatja a vírus megtelepedését a napsütötte felületeken.
A koronavírus-járvány az időjárás-előjelzésre is hatással van - jelezte Lázár István, a meteorológiai tanszék munkatársa.
Rámutatott: a ballonos rádiószondák mellett a menetrend szerinti repülőgépjáratok a felszállási és leszállási pályájukon, illetve utazómagasságban mérik az adatokat. Ezeknek a méréseknek nagy szerepük van az előrejelzések pontosságában, különösen a változékony időjárási helyzetekben.
A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett 70 százalékos légiforgalom-csökkenés révén 40 százalékra esett vissza a repülőgépes mérések száma az európai meteorológiai szolgálatokat tömörítő EUMETNET adatai szerint - jelezte a szakember, hozzátéve: a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának szimulációi alapján a repülőgépes mérések nélkül a következő 12 órára vonatkozó előrejelzések pontossága 10-15 százalékkal esett vissza az északi féltekén a 7 és 16 kilométeres magasságban. A déli féltekén ennél kisebb mértékben, ott ugyanis a légi forgalom is csekélyebb.
