Kedden a fővárosban mutatták be, hogyan néznek majd ki azok az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
A betétdíj csak azokra a fémből, műanyagból vagy üvegből készült csomagolásokra vonatkozik, amelyeknek az űrtartalma egy deciliter és három liter közé esik. Ez alól kivételt képeznek a tejalapú termékek (köztük a tej), valamint a nem egyszer használatos csomagolások: azok az üvegek, amelyeket használat után újra tud tölteni a gyártó. Ilyenek például egyes italos-, és borosüvegek, amelyeknél a gyártó határozhatja meg a betétdíj mértékét (tehát ötven forintnál több és kevesebb is lehet). Ezeket az úgynevezett többutas csomagolásokat nem lehet majd minden automatában visszaváltani.
A betétdíjas termékeken logó jelzi majd az egyszer használatos és a többutas üvegeket. A csomagolásokat a korábbi szelektív gyűjtési szokásokkal ellentétben januártól már nem szabad összegyűrni, ezeket az automata sérültnek minősíti, és nem számol fel értük betétdíjat.
A magyar állam a következő harmincöt évre a Mol leányvállalatát, a MOHU-t bízta meg azzal a hulladékkoncesszióval, amelyik most a visszaváltórendszer működéséért is felelni fog. A szabályozás szerint minden négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletbe, és ezer főnél népesebb településre kötelező lesz visszaváltó-automatákat telepíteni.
Januártól jönnek a palack-visszaváltó automaták
Ez is érdekelhet
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.